Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: téves illúzió azt hinni, hogy a migráns egy közeli barát

Alapjogokért Központ: téves illúzió azt hinni, hogy a migráns egy közeli barát

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint abszurd módon a jogi határzár szigorítása ellen borítékolható uniós eljárások akár a hasznunkra is válhatnak.

Ami valójában a módosításról szóló vita kapcsán is felmerül, az, hogy pártoljuk-e a multikulturális, párhuzamos társadalmak kialakulását Európában vagy sem? – mondta a Magyar Hírlapnak a jogi határzár szigorítását érő támadások kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szerinte ezt a kérdést nem lehet megkerülni, de aki fel meri hozni – lásd a miniszterelnök „etnikai homogenitással" kapcsolatos kijelentése körül kialakult vitát –, azt még ma is megpróbálják diszkreditálni a politikai korrektség jegyében. Kifejtette: a magyar szigorítást kritizálók azon az alapon állnak, hogy minden kultúra egyenlő és csereszabatos. Az ide beáramló, az európaitól gyökeresen eltérő társadalmi magatartásmintákkal rendelkező tömegeknek is ugyanazok a jogok járnak, mint az őshonos európaiaknak. Az egyenlő bánásmód követelményének hamis utópiájából kiindulva állítják be például a jobb élet iránti emberi vágyat alapvető emberi jogként – s ezen felfogással persze nem passzol össze, ha egy állam meg akarja védeni állampolgárait és határait. Azonban saját értelmezési keretrendszerükön belül is tárgyi tévedéseket vétenek az emberi jogi fundamentalisták: a szigorítások ugyanis nem őrizetbe vételről szólnak, hiszen a migránsok Magyarország irányán kívül bármely irányba elhagyhatják a tranzitzónát, csoportos kiutasítás sem valósul meg, hiszen nem más állam, hanem a magyar tranzitzóna területére küldhetik vissza őket, továbbá a tizennégy év alatti kiskorúakra továbbra is speciális eljárás vonatkozik – magyarázta a szakértő. Persze a „tévedéseken" nem kell meglepődni, hiszen a Helsinki Bizottság nemrég azt vetette fel, hogy pszichoszociális kezelést kellene biztosítani a homoszexuális migránsoknak. Ez az a gondolkodásmód, mely hamisan azt sugallja, hogy a „migráns valójában nem idegen, csak egy barát, akivel még sosem találkoztunk". A tömeges bevándorlást pártolók hálózata jól működik: pár napja „civilek" kérték az EU-t, indítson eljárást Magyarország ellen, majd szerdán az Európai Parlament liberális frakciója már ugyanezt követelte brüsszeli szinten. Enélkül is borítékolhatóak uniós és egyéb eljárások, melyek jelen esetben azonban abszurd módon üdvözlendőek: ezek során ugyanis mód nyílhat a magyar szigorítás „valóság indokolta szükségességének megvilágítására"– véli Szánthó.

Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: Reuters/Marko Djurica

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.