Államfőválasztás percről-percre

Kövér László házelnök ismertetése szerint a házbizottság pénteki ülésén tájékoztatást kaptak a frakciók, hogy az MSZP- és az LMP-frakció, valamint tíz független képviselő 43 támogató aláírás benyújtásával Majtényi Lászlót jelölte köztársasági elnöknek. A Fidesz és a KDNP 131 országgyűlési képviselője Áder Jánost jelölte köztársasági elnöknek - tette hozzá. A házelnök köszöntötte Mádl Dalmát, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegyét, Schmitt Pál volt köztársasági elnököt, továbbá valamennyi volt és jelenlegi tisztségviselőt, illetve a magyarországi és a határon túli történelmi egyházak vezetőjét, a külhoni magyar közösségek vezetőit, a diplomáciai testület tagjait, az Európai Parlament magyar képviselőit.

Majtényi László életrajza

Kövér László elmondta, Majtényi László 1950. november 30-án született Budapesten. Jogi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 1975-ben, 1992-ben védte meg kandidátusi értekezését. Pályafutása során folyamatosan több egyetemen is oktatott, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2012 óta egyetemi tanár. Pályáját a Mahartnál kezdte, az 1990-es években az Alkotmánybíróság munkáját segítette. 1995-ben választotta az Országgyűlés adatvédelmi biztossá, a tisztséget hat éven át töltötte be. 2003-as alapításától az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. 2008-tól másfél éven át volt az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.

Majtényi: helyre kell állítani a köztársaságot

Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához - hangoztatta Majtényi László, a baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt. A volt ombudsman az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt. Kijelentette azt is, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne, eszménye a minél kevesebb állam és a minél több szolidaritás. Majtényi László jelezte, az eddig államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. Közölte: élne azzal a lehetőséggel, hogy a köztársasági elnök törvényjavaslatokat terjeszthet a Ház elé.

Áder János életrajza

Kövér László közölte: Áder János 1959. május 9-én született Csornán, a család első gyermekeként. 1983-ban végzett, cum laude minősítéssel az ELTE jogi karán. Mint mondta, Áder János rendszerváltoztató politikusaink egyike, részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es ellenzéki és nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Szülővárosában, Csornán háromszor választották újra egyéni országgyűlési képviselőnek, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke volt, 2009-től európai parlamenti képviselő. Áder Jánost 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés Magyarország ötödik köztársasági elnökének. Feleségével, Herczegh Anitával 32 éve házasok, négy gyermekük született.

Áder János: tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt!

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt. Az államfő számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen "épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös". Azt mondta: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni. Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megmérettetést.

Választás

Kövér László elmondta, az alaptörvény szerint a köztársaságielnök-választáskor az első szavazáson az lesz a megválasztott államfő, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazáson megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintett nélkül a szavazásban részt vevők számára - , a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. Kövér László emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással öt évre választja.

PS/MTI