Pesti Srácok

Az LMP szerint ma is a függetlenségért és az önrendelkezésért kell küzdeni

Az LMP szerint ma is a függetlenségért és az önrendelkezésért kell küzdeni

A függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze az a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal - hangoztatta az LMP társelnöke a párt szerdai ünnepségén, amelyen az 1848-49-es forradalom és szabadságharci kitörésére emlékeztek Budapesten, az egykori Pilvax kávéházban.

Szél Bernadett kijelentette: törekvéseink ma is abból az eszméből származnak, hogy saját politikai közösségünk sorsát mi magunk szeretnénk meghatározni.

Megítélése szerint ebből a szempontból kell feltenni azt a kérdést, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári vagy az első felelős kormány akart-e volna paksi bővítést, amellyel "áruba bocsátjuk cselekvési és döntési szabadságunkat"?

Milyen szuverenitás az, amelyet a kormány egy külföldi hatalommal összejátszva bocsát áruba az emberek feje felett? - sorolta kérdéseit, hangsúlyozva: nem akarnak rabjai lenni egy olyan döntésnek, amelyet a hátuk mögött, a hangjuk elhallgattatásával hoztak meg olyanok, akiket nem érdekel Magyarország jövője, csak a sajátjuk.

PestiSracok facebook image

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke a mintegy száz ember részvételével megtartott rendezvényen rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár majd együtt a kormány leváltásával. Azt a kérdést tette fel, hogy a kabinet választással vagy máshogy váltható-e le, majd hozzátette: nem kell félni a forradalom szótól, hiszen kis forradalmak már most is történnek. A "kis forradalmárok" közé sorolta például a Népszabadság egykori alkalmazottait.

Bírálta azokat a politikusokat, akik szerint a következő választást még nem nyerheti meg az ellenzék, mert - mint mondta - akik nem tesznek meg mindent a kormány leváltásáért, azok az ország évtizedes lecsúszását kockáztatják.

Szerinte semmi nem mutatja, hogy ha ismét a jelenlegi kormány nyerne 2018-ban, ne nyúlna egyre durvább eszközökhöz, mert - tette hozzá - a kormány "túl sokat és túl nyíltan lopott".

- vélekedett.

Hadházy Ákos kijelentette azt is: nem várható, hogy tisztességes lesz a 2018-as választás, mivel a kormányoldal már most milliárdokat költ saját propagandájára.

Forrás: MTI; Fotó: Mohai Balázs/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.