Pesti Srácok

A csehországi magyarok megemlékeztek a szabadságharc évfordulójáról

A csehországi magyarok megemlékeztek a szabadságharc évfordulójáról

A cseh- és morvaországi magyarok szombat délután Prágában emlékeztek meg az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójáról.

A nemzeti ünnep alkalmából a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsége, valamint más csehországi magyar szervezetek képviselői, illetve a prágai magyar nagykövetség diplomatái Pető Tibor nagykövettel az élen koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem prágai emléktáblájánál a Kisoldali téren (Malostranské námestí).

A Rákóczi-emléktábla az 1989-es rendszerváltás óta hagyományos helye a csehországi központi március 15-i ünnepségeknek. A megemlékezés a belvárosi Görgey Artúr emléktáblánál ért véget. A szabadságharc nagy hadvezére és a neves vegyész, aki egykoron a Károly Egyetem diákja volt és a Moldva-parti metropolisban nősült, 2012 májusban kapott emléktáblát Prágában.

Az ünneplők között nagy számban voltak szlovákiai, magyarországi, erdélyi és vajdasági magyar fiatalok is, akik a prágai Ady Endre Diákkör (AED) meghívására a már hagyománnyá vált "márciusi bulira" érkeztek a cseh fővárosba. Az AED idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját, és az egykori Csehszlovákia területén ez a legrégebben működő magyar diákklub. Az elhangzott szónoklatok méltatták az 1848/1849-es forradalmi események történelmi jelentőségét, illetve azok mához szóló üzenetét.

PestiSracok facebook image

Március 15. alkalmával megemlékezéseket tartanak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének néhány helyi szervezetében is, többnyire klubrendezvények formájában. A dél-morvaországi Brünnben szerdán ebből az alkalomból megkoszorúzzák a magyar jakobinusoknak a Spilberk várbörtön falán lévő emléktábláját. A brünni megemlékezés társrendezője a Kazinczy Ferenc Diákklub.

Csehországban a 2011-es népszámláláskor mintegy tízezren vallották magukat magyarnak.

Forrás: MTI; Fotó: Hirközpont

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)