Így nézne ki a parlament, ha most szavaznánk
Stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben az Origo által készített mandátumbecslés alapján, amihez a februári közvélemény-kutatásokat használtuk föl. Abban az esetben, ha az ellenzéki pártok külön indulnának, akkor a kormánypártoknak még a kétharmados többség megszerzésére is jó esélyük lenne.
A februári mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz–KDNP tábora jelenleg 29 százalékos a teljes felnőtt népesség körében, így közel 2,5 milliós szimpatizánsi körrel bír. A Republikon Intézet, a Nézőpont Intézet és a Századvég Alapítvány februári adatai alapján a Fidesz 30-33 százalékon áll ezen a bázison. Az Iránytű Intézet 29 százalékot mért a kormánypártoknak, míg a ZRI-Závecz Research 27 százalékot. A többi kutatócéghez képest jóval alacsonyabb értéket mért a Publicus Intézet, e cégnél csupán 23 százalékos a Fidesz–KDNP tábora – írta a Kozvelemenykutatok.hu.
Felemás eredmények
A Jobbik és az MSZP közti erőviszony tekintetében továbbra is megosztottak a közvélemény-kutatások. Míg az Iránytű Intézet 6 százalékpontos Jobbik-előnyt mért a teljes felnőtt népességen belül, addig a Publicus Intézet februári mérése 3 százalékpontos MSZP-fölényt mutatott a Jobbikkal szemben. A másik négy kutatócég mérési adatai e két szélső érték között helyezkednek el, a Republikon Intézet és a Századvég Alapítvány kutatása szerint mindkét párt ugyanakkora táborral bír. A Demokratikus Koalíció tekintetében konszenzus van a kutatócégek között, Gyurcsány Ferenc pártja hasonlóan az LMP-hez, nagyjából 300-350 ezres szimpatizánsi bázissal rendelkezik. A februári mérések alapján az Együtt 1-2 százalékos, míg a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt 0-1 százalékos táborral bírnak a teljes felnőtt népességen belül.
Így áll a Fidesz
A februárban publikáló cégek közül a legvalószínűbb listás eredményeket nézve a Republikon Intézet mérte a legjobb eredményt a Fidesz–KDNP-nek. A cég szerint, ha most vasárnap tartanának választásokat, akkor a Fidesz–KDNP 52 százalékos eredményre számíthatna. Hasonlóan jól szerepelnének a kormánypártok az Iránytű Intézetnél, amely 50 százalékot mért a pártot választani tudó, biztos szavazók körében. A Publicus Intézet és a Századvég Alapítvány mérése alapján a legvalószínűbb listás eredményt tekintve a Fidesz–KDNP 49 százalékon áll, míg a ZRI-Závecz Research szerint 48, a Nézőpont Intézet szerint 46 százalékon.
Ők nem jutnának be a parlamentbe
Az MSZP a legvalószínűbb listás eredmények átlaga alapján csupán 2 százalékponttal van lemaradva a Jobbiktól, míg az egykori baloldali összefogás pártjai összesítve 7 százalékpontos előnyben vannak Vona Gábor pártjával szemben. Az MSZP ebben a csoportban a legjobban – 20 százalékkal – a Publicus Intézetnél áll, míg a legrosszabb értéket – 11 százalékkal – az Iránytű Intézet mérte a szocialistáknak. A Jobbik támogatottságát ebben a csoportban a Nézőpont Intézet és az Iránytű Intézet 21 százalékon mérte, míg a Republikon Intézet szerint csupán 14 százalékra számíthatna a párt egy most vasárnapi választáson. A Demokratikus Koalíció átlagosan 6 százalékos szavazótáborral rendelkezik, és mindegyik mérés alapján magabiztosan bejutna akár önállóan is az Országgyűlésbe, az LMP ugyanakkor a Nézőpont Intézet és a ZRI-Závecz mérései alapján nem érné el a bejutási küszöböt. Az Együtt, a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt valamennyi kutatócég szerint parlamenten kívüli párt maradna.
Ez öngyilkosság lenne
A hat intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 49 százalék volt. A második helyen a Jobbik állt 18 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 16 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6, az LMP 5, az Együtt 2, míg a Párbeszéd 1 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) eredményeit összeadtuk (25 százalék). A jelenlegi támogatottságuk alapján nem valószínű, hogy a kis baloldali pártok a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki, bár az Együtt 2016 szeptemberében jelezte külön listaállítási szándékát, a Liberálisokat pedig kizárták a baloldali együttműködési tárgyalásokból, és egyelőre az MSZP és a DK közös listája sem formálódott ki. A külön indulás egyébként szinte biztos politikai öngyilkosság lenne a fenti pártok részéről, mivel a mostani népszerűségük alapján semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek, vagy elérjék az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Budapesten jól szerepelne a baloldal
A mostani mandátumbecslésünket úgy készítettük el, hogy azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján a Fidesz–KDNP 129, a közös baloldal 40, a Jobbik 24, az LMP pedig hat mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal hét egyéni kerületet nyerne Budapesten, valamint egy szegedi választókerületet hódítana el a számításaink szerint. Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint a második. A baloldali ellenzék 2013 elején sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint most. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő bő egy évben sikerül-e valamennyit változtatniuk a mostani trendeken.
Forrás: Origo.hu. Vezető kép: parlament.hu
