Kövér: Magyarország a legnagyobb történelmi gyötrelmek után is képes volt újjászületni
56’-os emlékpontot avattak kedden a Veszprém megyei Balatonfőkajár központjában. A lyukas zászló és a faragott kopjafa méltó emlékhelye lett a tóparti településen a „nemzeti méltóság szabadságharcának”. Az emlékpontot Mansfeld Péter 56-os mártír kivégzésének évfordulóján avatták fel. Ünnepi beszédében az Országgyűlés elnöke emlékeztetett, hogy a szabadságot szerető magyarságnak a bolsevikok ugyan azt a sorsot szánták, amit Mansfeld Péternek. De Magyarország a legnagyobb történelmi gyötrelmek után is képes volt újjászületni. Mindezért minden mai és jövendő nemzedék részéről örök hála illeti és övezi Mansfeld Péternek és sortársai emlékét.
Az emlékhely 3 millió forintból készült el, melyhez az önkormányzat 2,2 millió forint állami támogatást kapott. A kopjafát Horváth Lajos faragta, az emlékmű Igaz Lajos tervei alapján készült. Felavatásán Forró Zsolt polgármester meghívására részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára, egyben a térség országgyűlési képviselője, valamint Kövér László, az Országgyűlés alelnöke.
Köszöntőjében a polgármester azt mondta, büszkén áll az új emlékhely előtt, ahol a becsület és a nemzeti öntudat kéz a kézben jár. Hangsúlyozta, hogy a kormány a forradalom 60. évfordulójára lehetővé tette, hogy minden település méltó módon, és méltó helyen ünnepeljen.
Kövér László ünnepi beszédében felidézte a magyar történelemben 1919 március 21-ének sötét eseményeit. Emlékeztetett, hogy ezen a napon tanácsköztársaság fedőnév alatt először ragadták a kezükbe a hatalmat a kommunisták.
Mindmáig nemzeti önvizsgálatra hív, válaszra vár az a kérdés, hogy néhány istentelen, és embertelen, magyar gyűlölő bolsevik ideológus, mintegy ezer fő terrorista kommunistával miként tudta megszerezni és 133 napig megtartani, bitorolni az állami főhatalmat Magyarországon” – húzta alá az Országgyűlés elnöke.
Megjegyezte, hogy közel száz esztendő múltán visszatekintve is felmérhetetlen és jóvátehetetlen az a kár, amit a kommunisták 1919-ben alig négy hónap alatt okoztak a magyarságnak. „A külső ellenségei által már az első világháború során történelmi prédának szánt Magyarországot a bolsevikok sorsfordító időkben megbénították, és megfosztották a valós politikai és katonai önvédelem lehetőségétől. A magyarországi bolsevikok uralma ürügyet szolgáltatott arra, hogy a Magyarország területi felosztásában érdekelt erők a bolsevizmus elleni harc szükségességével is leplezhessék területszerző szándékaikat. A vesztes háború és az azt követő kommunista kártétel összegzett eredménye ismert: úgy hívják, hogy trianoni békeszerződés”.
Kövér László megidézte a forradalom hős mártírjának, Mansfeld Péternek emlékét, akit éppen a bolsevizmus 40. évfordulóján, március 21-én küldtek bitóra.
„Mansfeld Péter ma is csak 76 esztendős lenne, megérhette volna a nagyapját és édesapját Málenkij-robotra hurcoló rendszer 1990-es kimúlását, az 56-os hősies áldozatnak a forradalomként, szabadságharcként való állami elismerését, de láthatta volna azt is, ahogy 2006-ban a szocialista és liberális kormány szégyenbe, könnybe és vérbe fojtotta a forradalom ötvenedik évfordulóját a pesti utcákon. Mansfeld Péter megérhette volna, hogy 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságának nevezett strasbourgi intézmény jogerősen megállapítja, hogy a náci horogkereszttel ellentétben a kommunista vörös csillagnak többes jelentése van és ezért önkényuralmi jelképként elvileg nem büntethető a viselése. Vagy azt, hogy 2012-ben a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában elutasítja a feljelentést egy olyan a kommunista diktatúrát korlátlanul kiszolgáló ügyész ellen, aki az 56-ot követő megtorlások idején legalább 27 fogvatartottra, köztük őrá is, kért halálos ítéletet. Aztán 2015-ben azzal is szembesülnie kellett volna, hogy az 57 és 61 között hivatalt viselő vérengző kommunista belügyminisztert 5 esztendőnyi különféle eredménytelen büntetőeljárások és szándékosnak látszó aktatologatások után a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, így szabadlábon, jogi értelemben büntetlenül ágyban, párnák közt hunyhatott el” – sorolta az elmúlt évek megdöbbentő eseményeit a házelnök.
Mindezt azonban nem érhette meg a forradalom ifjú hőse, mert 18. életének betöltése után kilenc nappal halálra ítélték és két nappal később felakasztották. Az volt a bűne, hogy 1956 október 23 és november 24-e között, 15 esztendősen harcolt a Széna téren, egyike volt azon pesti srácoknak, akik szerették a szabadságot és nem szerették a kommunistákat. Példát akartak vele statuálni, ezért még a kivégzési szabályokat is felrúgva, úgy hajtották végre az akasztást, hogy a kivégzéshez kirendelt az áldozattal kortárs rendőrtiszti főiskolások szemtanúi legyenek Mansfeld Péter 13 perces haláltusájának.
„Ugyan ezt a sorsot szánták a szabadságot szerető magyarságnak is” – jegyezte meg Kövér.
Majd hozzátette, hogy szerencsére a magyar nemzet még a legnagyobb történelmi gyötrelmek után is képes volt újjászületni.
1956-ban az Országgyűlés elnöke szerint a magyarság egy olyan rendszerrel szállt szembe, amely a nemzeti önazonosság megtaposásán, az állami önrendelkezés felszámolásán és az önbecsülést romboló társadalmi, gazdasági megalázáson és méltánytalanságon alapult. Megtorlásul november 4-én több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra. 60.000 kiképzett katona zúdult néhány ezer katonailag képzetlen vagy felszerelésben hiányos, többnyire civil fiatal szabadságharcosra.
A végeredmény több mint 3000 halott, 20.000 sebesült, 20.000 koncepciós per, több mint 200 halálos ítélet, 1000 Szovjetunióba hurcolt magyar, 13.000 internált belföldön, 200.000 szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült és egy több mint 30 esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberölésben fogant, nemzetellenes és a magyar emlékezetet eltörölni akaró kommunista diktatúra.
„Ezt kapta büntetésül a magyar nép 1956-ért, amiért „nem pusztult ki, ahogy kérték, amiért nem várta csendben a végét” – zárta gondolatait a házelnök.
Vezető kép: MTI
