Pesti Srácok

A közösségi művelődés terjesztésére indít kollégiumot a Lakitelek Népfőiskola

A közösségi művelődés terjesztésére indít kollégiumot a Lakitelek Népfőiskola

Az öntevékenység ösztönzése, a közösségi művelődés gyakorlati ismereteinek, tapasztalatainak és jó példáinak elterjesztése érdekében Tessedik Sámuel Kollégiumot indít a Lakitelek Népfőiskola és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. március végén - közölte Lezsák Sándor (Fidesz), a Lakitelek Népfőiskola alapítója, az Országgyűlés alelnöke az MTI-vel.

Elmondta: a hazai felnőttképzés egyik megalapítójáról elnevezett kollégium célja a fiatal szakemberek terepismereteinek és kapcsolatrendszerének fejlesztése, bővítése. A képzést azoknak a Magyarországon vagy a Kárpát-medencében élő 35 év alatti fiataloknak indítják, akik a közösségi művelődés, az önművelődés, a nem formális felnőttképzés, illetve a közösségi fejlesztések területein aktívak. A képzés idén márciustól a jövő év tavaszáig tart, nyolc bentlakásos hétvégi képzés formájában, kiegészülve két nyári egyetemmel, illetve hazai és határon túli utazásokkal. A résztvevők a kollégiumi előadások és szemináriumok alkalmával egyebek mellett az ifjúságfejlesztés, az egész életre kiterjedő tanulás, a népfőiskolák küldetése és módszertana, az értékfeltárás, a hálózatok világa, a közösségi integráció, valamint a közösségi gazdaság témakörökben bővíthetik ismereteiket.

A kollégium névadója Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész a 18. század végén gyakorlati oktatással egybekötve terjesztette a parasztság gazdálkodásának "jobbítását" szolgáló ismereteket. Tessedik nemcsak a tanítás révén valósította meg alap- és gazdasági képzését, hanem elgondolásait, módszerereit le is írta. Ennek köszönhető, hogy Európa-szerte ismertté vált a nevéhez fűződő "mintaiskola", valamint az ott kipróbált és alkalmazott módszerek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)