Pesti Srácok

A nem muszlim nővel bármit meg lehet tenni Stockholmban?

A nem muszlim nővel bármit meg lehet tenni Stockholmban?

Nők elleni erőszakról, félelemről, erőszakos, többségében migráns fiatalokról írt svédországi utazása után Katie Hopkins brit dokumentumfilmes. A cikkben megszólaló 27 éves nő azt mondta, nem is elsősorban a bevándorlók miatt nem adta az arcát a cikkhez, hanem a feministák megbélyegzése miatt, mert attól fél, hogy rasszistának fogják gondolni. Mint mondta, tulajdonképpen a migráns férfiak megijesztik, a svéd nők pedig elhallgattatják az igazság kimondásában.

Az Origo összefoglalta a dokumentumfilmes által megírtakat, melyből kiderül az is, hogy Stockholm Rinkeby nevű negyedében, amit ma már Kis Mogadishunak hívnak egymás között az emberek (Szomália fővárosát hívják Mogadishunak) rengeteg a fosztogatás, a zavargás, és autókat gyújtanak fel. A bűncselekmények többségét a Rinkeby-ben élők követik el, akiknek a 90 százaléka külföldi - írja a Daily Mail.

Érdekes tény az is, hogy miután a brit újságíró megérkezett Svédországba, tizenkét órán belül kézigránátot dobtak a menekültügyi központra, ami leégett. Amikor erről írni akart, egy svéd kollégája megkérdezte tőle, hogy miért akarja a cikkébe a politikát is belekeverni, amikor azt állítja, hogy veszélyt jelentenek a bevándorlók.

PestiSracok facebook image
"Az itt élő fiúk azt hiszik, hogy bármit megtehetnek egy nővel, ha nem visel hidzsábot, vagy ha nincs eltakarva a haja. "

Az újságíró bejárta a Stockholm külvárosi részeit, azokat a no-go zónákat, ahol szinte csak migránsok élnek. Hopkins szerint csak fiatal afrikai férfiakat látott, akik céltalanul járták az utcákat. A külvárosban megkérdezte a fiatalokat, hogy pontosan mit csinálnak itt, mivel foglalkoznak, amire többek között válaszként azt adták tört angolsággal, hogy "fehér k..va (...) b....djál meg!"

Elment egy vallási központba is, ahol négyen tudtak svédül megszólalni, a többiek 25 év után is csak arabul beszéltek. A különböző vallású és korú nőkkel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy egyikük sem nyugodt a városban uralkodó állapotok miatt. Az egyik nő azt mondta, Rinkeby-ben egy nem muszlim sokkal nagyobb veszélynek van kitéve, mint a többiek.

Egy másik nő pedig azt mesélte el, hogy sötétedés után nem megy ki az utcára. Már 25 éve él a negyedben, és a közállapotok egyre csak rosszabb és rosszabb lesz. A helyzet annyira feszült, hogy szinte lehetetlen akárcsak az is, hogy "egy tejért elmenjen a boltba". Ezen a környéken sokan inkább ki sem mennek az utcára egyedül.

PS/Origo, Fotó:DailyMail

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.