Pesti Srácok

Orbán leváltásában reménykedik Majtényi

Orbán leváltásában reménykedik Majtényi

Az 1848-49-es események tanulsága, hogy a küzdelmet még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni, akkor sem, amikor úgy tűnik, már végérvényesen elveszett a szabadság ügye - jelentette ki Majtényi László korábbi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke az Elnököt a köztársaságnak! csoport budapesti demonstrációján szerdán, a forradalom és szabadságharc évfordulóján. Majtényi Orbán Viktor délelőtti beszédében "nem talált túl sok értelmet": a miniszterelnök csak "brüsszelezett" és fenyegető birodalmakról ejtett szót.

A baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltje - aki a hétfőn újraválasztott Áder János mellett indult az államfői tisztségért - az Operától az Alkotmány utcáig vezető séta után tartott beszédében azt mondta, Orbán Viktor délelőtti beszédében "nem talált túl sok értelmet": a miniszterelnök csak "brüsszelezett" és fenyegető birodalmakról ejtett szót.

A baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltje - aki a hétfőn újraválasztott Áder János mellett indult az államfői tisztségért - az Operától az Alkotmány utcáig vezető séta után tartott beszédében azt mondta, Orbán Viktor délelőtti szónoklatában "nem talált túl sok értelmet": a miniszterelnök csak "brüsszelezett" és fenyegető birodalmakat emlegetett.

Majtényi László úgy fogalmazott, hogy a demonstráción "jelen van a kritikus tömeg".

PestiSracok facebook image

Azt mondta: nem kell attól félni, hogy túl sokáig kell elviselni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét; akármilyen reménytelennek is tűnik a helyzet, órák alatt változhat.

A volt ombudsman szerint kétféle nemzet van a világon, szabadságszerető és szabad.

- tette hozzá.

Majtényi László úgy fogalmazott, egy nemzet nem akkor lesz szabad, ha idegen elnyomás alól szabadul fel, hanem amikor saját elnyomóit "zavarja el".

Az 1848-as 12 ponttal párhuzamokat vonva a többi között arról beszélt, hogy olyan Országgyűlésre és kormányra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy minden hatalom korlátozott legyen, mert alkotmányos államban nincs korlátlan hatalom.

Felvetette: vajon "mi lennénk" idegen érdekek képviselői, vagy az, aki "a KGB főnökének (.) kiváló barátja?"

A tüntetés kezdetén a résztvevők teljesen megtöltötték az Opera előtti teret a lezárt Andrássy út teljes szélességében, valamint annak mindkét járdáját, és a tömeg túlnyúlt a Nagymező utca felé is. Amikor a menet az Alkotmány utca elejéhez ért, a vége a Nagymező utca és a Zichy Jenő utca kereszteződésénél tartott.

Sokan dudákkal és zászlókkal érkeztek: az Európai Unió, a Demokratikus Koalíció (DK), a Párbeszéd, a Liberálisok és a Szolidaritás lobogóját egyaránt látni lehetett. Feltűnt több ellenzéki politikus, köztük Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Horváth Csaba szocialista fővárosi képviselő, Demszky Gábor korábbi főpolgármester és Vadai Ágnes, a DK alelnöke. Az egyik molinóra azt írták:

Forrás: MTI;; Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.