Pesti Srácok

Semmibe veszik azt a nemzetet, amely nem áll ki önmagáért Rétvári Bence szerint

Semmibe veszik azt a nemzetet, amely nem áll ki önmagáért Rétvári Bence szerint

Azt a nemzetet, amely nem küzd a saját szabadságáért, nem áll ki önmagáért, más nemzetek semmibe fogják venni - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Bem téren tartott március 15-i megemlékezésen.

Rétvári Bence a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) és a Gazeta Polska klubjainak közös, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmából tartott megemlékezésén hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nemzetek ki tudjanak magukért állni, a nemzetek élén nem bábokra, hanem államférfiakra van szükség.

- mondta, hozzátéve: ezek a hősök látták, hogy ez nemzeti függetlenség nélkül nem lehetséges.

PestiSracok facebook image

Az ünnepségen megjelent több mint négyszáz ember előtt Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy ma szerencsésebb időszakot élünk, nem kell meghalni a hazáért, de "kötelezettségünk élni érte".

- mondta.

Szólt arról is, hogy Európa identitásválságban szenved. Mint fogalmazott, "mi nem a nemzetiségek, hanem a nemzetek Európájában hiszünk".

Minket magyarokat és lengyeleket akkor kezeltek nemzetiségekként, amikor valamilyen nagyhatalom szorításában éltünk - mondta Rétvári Bence, majd arról beszélt, hogy Magyarország nem azért csatlakozott az európai népek nagy közösségéhez, hogy "bürokraták kössék meg a kezünket, vagy hogy nemzetközi vállalatok érdekei irányítsák a politikát".

- tette hozzá.

Rétvári Bence kijelentette: "abban hiszünk, hogy Közép-Európa jövőjének az alapja a magyar-lengyel barátság.”

Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke kijelentette: évek óta a Bem-szobor előtt demonstrálják a magyar-lengyel évezredes barátságot és egymásra utaltságot.

Azt is mondta:

Csizmadia László szerint most is "védekeznünk kell", és "meg kell állítanunk az embercsempészekkel szervezett illegális bevándorlást és a terroristákat".

Az 1848-as hősök pontos utat jelöltek ki számunka: szabadságunk megköveteli, hogy "szembenézzünk az illegális honfoglalókkal" mondta.

Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta, az, hogy a lengyel emberek az idén is eljöttek a megemlékezésre, azt bizonyítja: a magyar-lengyel barátság teljesen független a "politikai konjunktúráktól, a pártoktól, a történésektől".

Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel barátságot semmilyen politikai esemény nem szakíthatja szét.

Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Bem-szobornál.

A megemlékezésen több magyar, székely és lengyel zászlót lehetett látni, valamint látni lehetett egy abortuszellenes transzparenst is.

Forrás: MTI; Fotó: Soós Lajos/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.