Pesti Srácok

8800 pénzmosás-gyanús esetet jelentettek a tavalyi évben

8800 pénzmosás-gyanús esetet jelentettek a tavalyi évben

Mintegy 8800, pénzmosás gyanújára utaló bejelentést tettek a hazai bankok és más szolgáltatók az adóhivatal keretei között működő pénzmosás elleni irodánál 2016-ban - írta csütörtöki számában a Magyar Idők.

A lap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kötelékében működő pénzmosás elleni információs iroda beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy 2016-ban nagyjából 8800, pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jelzés futott be a szervezethez, egy-egy hónapra 600-800 eset jutott. Legtöbbször a bankok, a takarékszövetkezetek, a befektetési és más pénzügyi szolgáltatók adtak információt a hatóságnak. Volt olyan bank, amelyik 2500 alkalommal kereste meg a NAV különleges irodáját. De pénzváltók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők és postai szolgáltatók is küldtek információkat.

Az adatokat az iroda számos esetben továbbította a bűnüldözés szervezeteinek. A pénzmosás elleni egység majdnem ötszáz üggyel kapcsolatban a költségvetési csalásokat és más visszaéléseket vizsgáló NAV-os pénzügyi nyomozókat kereste meg. Az iroda emellett több mint négyszáz alkalommal a rendőrséghez fordult, és százas nagyságrendben küldött információt a Terrorelhárítási Központnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szolgálatnak is.

A pénzmosási gyanú miatt havonta átlagosan húsz ügyleti megbízást függesztettek fel tavaly: az esetek kétharmadában az iroda kezdeményezte az átutalások megakasztását, máskor az adott bankok, pénzügyi szervezetek fellépése állított akadályt a tranzakciók végrehajtása elé.

PestiSracok facebook image

A különféle büntetőeljárások elindítása miatt 1,1 milliárd forint mellett 3,2 millió eurót, valamint csaknem egymillió dollárt és ötvenezer angol fontot vontak el az érintettektől. Tavaly körülbelül 2,4 milliárd forint akadt fenn a bűnüldözés hálóján - írták.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)