Pesti Srácok

Egyre inkább tartanak a csehek a bevándorlóktól

Egyre inkább tartanak a csehek a bevándorlóktól

Csehország lakosságának egyre nagyobb része tekinti problémának a külföldi bevándorlók letelepedését az országba - derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.

A CVVM közvélemény-kutató intézet márciusi országos felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka vélte úgy, hogy a külföldi bevándorlók problémát jelentenek az ország számára. Ez kilenc százalékkal több, mint a 2016-os hasonló felmérésben. A legtöbben - 67 százalék - azért aggódnak, mert a betelepülések következtében szerintük növekszik a bűnözés Csehországban. Ellenkező véleményt a megkérdezettek kilenc százaléka fogalmazott meg. Szociológiai vizsgálatokból ugyanakkor kiderült, hogy amennyiben egy településen a csehek külföldi bevándorlókkal élnek együtt, a negatív válaszok, tehát a külföldiek elutasítása, mindössze 25 százalék.

A másik oldalon a tavalyi felméréshez viszonyítva jelentősen csökkent annak az állításnak a súlya, hogy a bevándorlók miatt növekszik a munkanélküliség.

A cseh emberek 64 százaléka - öt százalékkal kevesebb, mint 2016-ban - úgy véli, hogy a betelepülő külföldiek egészségügyi problémát jelentenek, mert különféle betegségeket, fertőzéseket hozhatnak be. A csehek 48 százaléka azt is gondolja, hogy a külföldiek betelepülése Csehországba veszélybe sodorja életmódjukat. Azt, hogy a bevándorlás hozzájárul a munkanélküliség növekedéséhez a megszólítottak 46 százaléka gondolja. Mindkét utóbbi adat alacsonyabb, mint 2016 márciusában.

PestiSracok facebook image

A külföldiek betelepülését Csehországba általánosan a megkérdezettek nem egészen 20 százaléka tartja pozitív dolognak. Az emberek 17 százaléka szerint például a bevándorlók hozzájárulnak a lakosság elöregedése problémájának megoldásához, illetve a cseh gazdaság fejlődéséhez. Ettől egy százalékkal kevesebben gondolják úgy, hogy a külföldiek befogadása hozzájárul a cseh kultúra gazdagodásához.

MTI; Fotó: Heti Válasz

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)