Ezért indít a Bizottség eljárást a CEU-törvény miatt a Mandiner szerint
Eljárás indul Brüsszelben a CEU-törvény miatt, mondván, a szabad szolgáltatásnyújtás elvét korlátozhatja a felsőoktatási törvény, ez pedig ütközik uniós jogba. A eljárást a szolgáltatások szabad áramlására hivatkozva indították, a Mandiner pedig kíváncsi volt, hogy milyen alapon lehet erre hivatkozni, ha az érintett egyetem nem is EU-s, hanem amerikai. A Bizottság a Mandinernek a Világkereskedelmi Szervezetre (WTO) hivatkozik, ami pedig nem uniós szervezet.
Annak ellenére, hogy Navracsics Tibor korábban azt mondta a Mandinernek, hogy "túl sokat nem tud tenni a Bizottság, mivel az oktatás kizárólagos tagállami hatáskör", úgy tűnik mégis csak tud valamit tenni a Bizottság.
A lap szerint szerdán az Európai Bizottság tudományos ügyekért is felelős biztosa, a lett Vladis Dombrovskis bejelentette: "a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát megindítva formális figyelmeztetést küld a magyar kormánynak a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása miatt. "
A Mandinerközölte a Bizottság közleményét, mely szerint:
A lex CEU nem egyeztethető össze az EU egyes alapszabadságaival, így a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával. Továbbá az EU Alapjogi Chartájában garantált alapjogokat is sért: a tudományos kutatás, az oktatás szabadságát és a vállalkozás szabadságát.
Hozzátették
Az uniós alapszabadságok és az EU joga által garantált alapjogok alapvetően két vagy több tagállam viszonylatában értelmezhetők, de általában nem hívhatók fel sem tisztán belföldi ügyekben, sem harmadik országokkal szemben.
A Mandiner arra is kíváncsi volt, hogy "egy amerikai egyetem hogyan lesz az EU ügye, és milyen jogalapon avatkozik be az Európai Bizottság".
Válaszában a Bizottság illetékese először is leszögezte:
A felsőoktatási képzések, amennyiben elsősorban privát forrásokból, vagyis tandíjakból fedezik őket, jogi értelemben szolgáltatásnak minősülnek az Európai Bíróság joggyakorlata szerint, az elsődlegesen magántőkéből finanszírozott egyetemek pedig ennek megfelelően szolgáltatók.
– írja a lap.
Felvetették azt is a Bizottságnak, hogy "ha egy német vagy francia egyetemet üldözne el törvénnyel a magyar állam, akkor az nyilvánvalóan EU-s jogot sértene, az USA azonban nem tagja az EU-nak, harmadik országokra pedig nem vonatkoznak az EU-s jogszabályok és garanciák.”
Erre azt a választ kapta Mandiner a Bizottság illetékesétől, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként Magyarország azt vállalta, hogy “a harmadik országbeli szolgáltatóknak ugyanolyan elbánást biztosít, mint a hazaiaknak. Ezt az elvet egyértelműen sérti az egyetem működéséhez megkövetelt kormányközi megállapodás"
Azt is megkérdezték, hogy “a WTO egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek betartása fölött miért az Európai Bizottság őrködik, amikor a Kereskedelmi Világszervezetnek van egy vitarendezési testülete az ilyen ügyekre.”
A válaszból kiderült:
A Bizottság arra alapozza illetékességét, hogy az Európai Unió maga is tagja a WTO-nak, nem csak a tagállamok egyenként.
A Mandiner szerint ez azt jelenti, hogy “az Európai Bizottság sem kezdeményezhetne olyan EU-s jogszabályt, amely a WTO-egyezménnyel ellentétesen diszkriminál más, EU-n kívüli harmadik országokat. Az Európai Bizottság értelmezésében pedig ezek szerint még azt is jelenti, hogy a Bizottság magának vindikálja a jogot, hogy a WTO-egyezményt a tagállamokkal betartassa.”
Forrás: Mandiner; Fotó: Balogh Zoltán/MTI
