Így simítja el a korrupciót Molnár Gyula: „Tekintsük ezt lerendezettnek”
Az MSZP elnöke, Molnár Gyula még XI. kerületi polgármesterként az általa vezetett önkormányzatnál elkövetett korrupciós bűncselekményekről szerzett tudomást, de – a törvényben rögzített kötelességét megszegve – nem tett büntetőfeljelentést a vesztegetés gyanúját felvető ügyekben. Ezt támasztja alá az a 2010. június 14-én, a Budapesti Nyomozó Ügyészségen készült tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amely a PrivátKopó.hu birtokába került.
A Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2010. június 14-én, „fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés büntette miatt indult bűnügy” nyomozása során készült az a tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amelyben a Wieszt János volt XI. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőnek, illetve az önkormányzat nevében eljáró dr. B. Péter András ügyvédnek kenőpénzeket fizető dr. G. I. az alábbiakat közölte a nyomozó ügyészekkel.
Annyit előadok, hogy 2008. elején a Média 11 Kft. rendezvényén az önkormányzat házasságkötő termében négyszemközt beszéltem Molnár Gyula polgármesterrel. Neki tulajdonképpen felháborodásomban előadtam, hogy hallatlan, hogy fizetnem kellett 8.250.000 forintot 2005-ben, hogy megvehessek egy ingatlant, fizetnem kellett 2007-ben egy ugyanilyen volt önkormányzati bérleményért 2.200.000 Ft-ot, és most egy nyilvános pályázaton megvett önkormányzati lakás kapcsán Wieszt János újra további 1.000.000 Ft-ot kért tőlem. (…) Molnár Gyula ezen egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült, csak annyit mondott nekem, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek. (…) Az tény, hogy Molnár Gyulának Wieszt János korrupciós cselekményéről beszámoltam, ő pedig a fenti módon reagált.
Molnár Gyula, a korrupció ellen harcosan küzdő MSZP jelenlegi elnöke tehát „egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült”, amikor az általa polgármesterként irányított önkormányzattal kapcsolatos korrupciós ügyekről szerzett tudomást. A szocialista politikus – ahelyett, hogy a törvényben rögzített kötelességének megfelelően büntetőfeljelentést tett volna a tudomására jutott ügyekben – elintézte az egészet annyival, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. Pedig 2008-ban nehezen lehetett „régi ügyeknek” titulálni a 2005-ben, és a 2007-ben történt bűncselekményeket. A Büntetőeljárásról (Be.) szóló törvény 171.§ (2) bekezdése alapján:
A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.
Molnár Gyula 2008-ban hivatalos személy volt, és ismerté vált előtte az elkövető személye is – mégis tétlen maradt, nem tett eleget a feljelentési kötelezettségének. A korrupciós cselekményekről végül az a vállalkozó tájékoztatta – 2010-ben – a Budapesti Nyomozó Ügyészséget, akitől Wieszt és két ügyvéd összesen több mint 10 millió forint kenőpénzt kért és kapott. A Fővárosi Ítélőtábla 2014. november végén Wieszt Jánost 4 év letöltendő börtönbüntetésre, valamint 500 ezer forintos pénzbüntetésre, míg két ügyvéd társát befolyással üzérkedés miatt 2-2 év szabadságvesztésre ítélte jogerősen, de esetükben a büntetés végrehajtását öt-öt évre felfüggesztette.
Forrás: PrivátKopó.hu. Vezető kép: MTI/Illyés Tibor
