Ismét beszédtéma lett a Nagy-Albánia eszméje a balkáni térségben
Pristinában, Tiranában és Dél-Szerbiában ismét beszédtéma lett az úgynevezett Nagy-Albánia eszméje - írják a belgrádi lapok, amelyek szerint Belgrádban úgy látják, a feléledő nacionalizmusról és a török titkosszolgálat tevékenységéről árulkodik az, hogy az albánok újra nemzetük egyesítéséről beszélnek.
A Nagy-Albánia létrehozására vonatkozó tervek nem új keletűek, évtizedek óta lázban tartják az albánokat és a szomszédságukban élőket. Az elképzelés egy országban egyesítené az Albániában, Koszovóban, Macedóniában és Görögországban élő albánokat, és ehhez szeretne csatlakozni a dél-szerbiai Presevo-völgyben élő albán kisebbség is.
Néhány nappal ezelőtt Edi Rama albán miniszterelnök, majd Hashim Thaci koszovói államfő is hangot adott annak az elképzelésnek, hogy ha megreked a balkáni térség országainak európai integrációja, akkor a régióban élő albánok "mini unióban" egyesülhetnének. A kijelentés azért is meglepő, mert az utóbbi néhány évben az albán vezetők kategorikusan elutasították, hogy ilyen álmokat dédelgetnek, Edi Rama 2014 végén egyesen azt mondta, hogy a gondolat csupán a szerb vezetés fejében létezik, és azért találták ki, hogy leplezzék a Nagy-Szerbia létrehozására vonatkozó terveket.
Az albán politikusok kijelentéseit azonban Szerbia nem hagyhatta szó nélkül, egyrészt mert a közvetlen szomszédságáról van szó, másrészt pedig Belgrád Koszovót is saját tartományának - és nem önálló államnak - tekinti, így a Presevo-völgyben élő albán kisebbség és a koszovói albánok elszakadása az ország egységét sértené.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerint nem véletlen a Nagy-Albániáról szóló elképzelés időzítése, és legalább egy külföldi titkosszolgálat keze is benne van a dologban. A kormányfő nem fejtette ki, hogy melyik külföldi ügynökségre gondol, ám a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdán már Törökország érintettségéről írt. Vucic szerint provokációról van szó, egyrészt a macedóniai parlamenti választás után kialakult patthelyzetet szeretnék feloldani, és előmozdítani a kormányalakítást, amely a macedóniai albán kisebbség jogainak bővülését is magában hordozná, másrészt pedig azt várják, hogy Szerbia felelőtlen és elhamarkodott kijelentéseket és lépéseket tegyen, amelyek aztán felhasználhatók lesznek ellene.
Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter ennél hevesebben reagált az albán politikusok kijelentésére. Szerinte az egyesülési törekvéseket csak egy újabb balkáni háborúval lehetne megvalósítani, azaz Edi Rama és Hashim Thaci voltaképpen háborúval fenyegeti a térséget, ezért az Európai Unió határozott fellépésére van szükség, hogy csírájában elfojtsa az ilyen tendenciákat.
Egyes elemzők szerint azonban nem kell háborús vagy elszakadási, illetve összeolvadási törekvésektől tartani, a téma ismételt felszínre kerülése voltaképpen albán belpolitikai érdekeket szolgál, hiszen Edi Rama országában júniusban parlamenti választást tartanak. A kijelentés mindazonáltal Brüsszelt is az integrációs folyamatok felgyorsítására serkentheti.
MTI; Fotó: The Sun
