Pesti Srácok

Junckerrel és az EU Brexit munkacsoportjának vezetőjével tárgyalt Theresa May

Junckerrel és az EU Brexit munkacsoportjának vezetőjével tárgyalt Theresa May

Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt szerda este Londonban Theresa May brit miniszterelnök.

A Downing Streeten tartott munkavacsorán részt vett Michel Barnier, a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások uniós munkacsoportjának vezetője is. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének szerdán késő este közzétett, sok érdemi részletet nem tartalmazó közleménye szerint Theresa May a "konstruktív" megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is "mély, különleges partneri viszont" kíván fenntartani az Európai Unióval.

A brit miniszterelnök a múlt hónap végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Az 50. cikkely szabályozza e folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására. Az érdemi kilépési tárgyalások várhatóan csak a június 8-ára kiírt előrehozott nagy-britanniai parlamenti választások, illetve az új brit kormány megalakulása után kezdődnek, de az Európai Unió állam- és kormányfői már szombaton rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az EU tárgyalási stratégiájának előkészítése végett.

PestiSracok facebook image

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása óta Theresa May fogadta londoni hivatalában Donald Tuskot, az Európai Unió állam- és kormányfői alkotta testület, az Európai Tanács elnökét és Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét is. A brit miniszterelnök a három hete tartott megbeszélésen közölte Tuskkal, hogy Nagy-Britannia szeretné elkezdeni a hivatalos kilépési tárgyalásokat, amint a 27 többi tagállam egyezségre jut az EU tárgyalási irányelveiről.

Antonio Tajani, akit Theresa May a múlt héten fogadott a Downing Streeten, a megbeszélés után kijelentette: a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon először a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogosultságairól kell megállapodni.

Ugyanezt a célkitűzést hangoztatta szerdán, még Juncker és Barnier londoni tárgyalásai előtt a Brexit-folyamat irányításáért felelős minisztérium vezetője is. David Davis egy londoni konferencián kijelentette: "létfontosságú" a külföldi EU-tagállamok állampolgárainak hozzájárulása a brit gazdaság teljesítményéhez, ezért brit kormány az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodásra akar jutni az ő jogosultságaik biztosításáról. "A bevándorlást ellenőrizni szeretnénk a jövőben, nem hiszem azonban, hogy bárki fel akarná húzni a felvonóhidakat" - fogalmazott a Brexit-ügyi tárca vezetője.

MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.