Kiakadtak a vállalatok Trump bevándorláskorlátozó rendelete miatt
Százhatvankét jelentős amerikai cég jogi úton megtámadta Donald Trump amerikai elnök második bevándorláskorlátozó rendeletét, amely - hasonlóan a januári elsőhöz - egy időre megtiltja menekülteknek és hat muzulmán ország állampolgárainak a belépést az Egyesült Államokba.
A cégek - amelyek zöme a technológiai iparban tevékenykedik, és olyan jelentősek vannak köztük, mint a Facebook, a Google, az Amazon vagy a Microsoft - szerdán nyújtották be a keresetet egy virginiai fellebbviteli bíróságon. Az elnök által március elején aláírt, átdolgozott rendelet "súlyos károkat okoz az amerikai cégeknek, alkalmazottaiknak és általában az amerikai gazdaságnak" - olvasható a keresetben. Az aláíró cégek emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államok egy bevándorlók alkotta nemzet, és felhívják a figyelmet arra, hogy az újonnan érkezők is milyen sokat adnak az ország gazdasági, politikai, kulturális és sportéletének.
Kiemelik, hogy a rendelet rontja a vállalkozások nemzetközi versenyképességét, akadályozza, hogy felvegyék dolgozóik közé a világ legtehetségesebb munkavállalóit, és arra ösztönzik őket, hogy külföldre helyezzék át telephelyeiket, ahol alkalmazni tudják őket. Az amerikai technológiai szektor már a bevándorláskorlátozó rendelet első verziója ellen is tiltakozott. Mindkét változatot hatályon kívül helyezték különböző amerikai bíróságok. Az első hatályon kívül helyezése ellen nem fellebbezett a kormány, inkább alkotott egy másikat, amely már nem vonatkozott azokra, akik az érintett muzulmán országok állampolgárai ugyan, de van érvényes amerikai vízumuk vagy letelepedési engedélyük. A második rendelet hatályon kívül helyezése után azonban a kormány fellebbezett.
Trump kedden elrendelte a jól képzett külföldiek Egyesült Államokba vonzását elősegítő munkavállalási vízumok programjának felülvizsgálatát, mert azt szeretné, hogy az amerikai cégek elsősorban amerikai munkaerőt alkalmazzanak. Az elnök felhívta az ilyen vízumot külföldi munkavállalói számára rendszeresen kérő technológiai, illetve a munkaerő-kihelyezést alkalmazó cégek figyelmét arra, hogy változások várhatók a vízumprogramban. A jelenlegi H-1B jelű vízum bírálói azt mondják, hogy a vízumlottón évente kisorsolt 65 ezer engedélyre a munkaerő-kihelyezést alkalmazó cégek rengeteg pályázatot adnak be, és ebből kifolyólag sokat el is nyernek. Ezeket a vízumokat azonban kevésbé jól fizetett állások betöltésére használják, így jórészt az amerikaiak munkalehetőségét veszik el, és nem a különleges képességeket igénylő állásokba toboroznak külföldi munkaerőt.
PS/MTI, Fotó:AP
