Nem tetszik a magyar kormány döntése, hőzöngenek a külföldi szervezetek
A parlament módosította a felsőoktatási törvényt, újraszabályozva a Magyarországon működő külföldi egyetemek helyzetét. A Közép-európai Egyetemet (CEU) ellehetetlenítő változtatásról napom óta folyik vita, a törvény elfogadása nagy port kavart. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket.
A minisztérium közleményében kiemelte: a Soros-egyetem a jogszabályok betartása helyett előjogainak minden áron való megtartását választotta, ehhez pedig minden eszközt bevet. Példaként hozták, hogy az Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát. A minisztérium szerint a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-Európai Egyetemet, a CEU pedig tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja. A Soros-egyetem olyan privilégiumokat élvezett, amelyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Úgy adhatott ki kétféle - magyar es amerikai - diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezni - írták, hozzátéve: ez Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny. Ezt az üzleti diszkriminatív helyzetet szüntette meg a törvénymódosítás, bezárt egy kiskaput és fair viszonyokat teremtett az egyetemek között - írta közleményében a minisztérium. Kitértek arra is: jóllehet, nem a CEU-n tanul a legtöbb külföldi hallgató, mégis a CEU rendelkezett privilégiumokkal. Mint az a nyilvánosságra került korábbi levelezésekből látható, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és a szocialista kormányok kritika nélkül írták törvénybe Soros György kéréseit, nem törődve a hazai egyetemek és hallgatok érdekeivel. Több mint beszédes a tárca szerint, hogy a törvénymódosítás számtalan érintettje közül csak a CEU tartja elfogadhatatlannak a módosítást, az összes többi nem. Az elfogadott jogszabály szövegéből már mindenki láthatja, hogy a sokszorosára felduzzasztott hecckampányban elhangzó riogatásokkal ellentétben nem zár be egyetlen külföldi honosságú és Magyarországon működő egyetemet sem. A módosítás az egész Európai Unióban érvényes diploma kiadásához támaszt ésszerű feltételeket. A CEU további működését egy nemzetközi megállapodásnak kell ésszerű időn belül rendezni - írta az Emmi.
Az Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
ltusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel. Mint írták, Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat."A ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul" - fogalmaztak. Hangsúlyozták: "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a KKM-be kérette Altusz Kristóf. Az Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A Central European University (CEU) elnök-rektora,
Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.
Európa nem hallgathat, amikor a civil társadalom, illetve maga a tudomány elől veszik el a levegőt, ahogy az történik éppen Budapesten a Közép-európai Egyetemmel (CEU)
- jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő az Európai Parlament (EP) keddi plenáris ülésén. Steinmeier hangsúlyozta: "amikor Európában vitákat folytatunk, akkor azt szilárd, normatív alapon tesszük. Legyenek a vitás kérdések bármilyen összetettek, soha nem téveszthetjük szem elől a legfontosabbat, azt, hogy a szabadság és demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok alapelvei nem képezhetik vita tárgyát". Ezt rögzíti az Európai Uniót létrehozó szerződés 2. cikkelye is, és ez kötelez valamennyi tagállamot - tette hozzá.
Ez Európa létalapja, ez alkotja Európát a külvilág szemében, és ez az, ami miatt sokan még irigyelnek is minket"
- fejtegette tovább beszédében Steinmeier az EP-képviselők előtt Strasbourgban.
Ha a jogállamiság és az emberi jogok világítótornya akarunk lenni a világban, akkor nem lehet közömbös számunkra, amikor ezek az alapelvek Európán belül meginognak"
- mondta a német államfő. A budapesti Közép-európai Egyetem név szerinti említése után az államfő beszédét a képviselők tapsa szakította meg. Frank-Walter Steinmeier az EP plenáris ülésén tartott felszólalása német államfőként az első jelentősebb külföldi beszéde volt. Ebben téves és keserű döntésnek nevezte az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból.
Téves azt gondolni, hogy ebben a világban egy európai ország egyedül, az EU nélkül hatékonyan hallatni tudná a hangját, vagy jobban tudná érvényesíteni a gazdasági érdekeit"
A Brexittel kapcsolatban a német államfő leszögezte: "mi, németek össze akarjuk tartani az Európai Uniót. Közös európai jövőre akarunk építeni, partnereinkkel közösen, nagyokkal és kicsikkel egyaránt." Steinmeier óva intett a nemzeti különutaktól arra hivatkozva, hogy "ha Európát nem tesszük teljes jogú játékossá a világpolitika pályáján, akkor külön-külön mindannyian más hatalmak játékszereivé fogunk válni".
Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a "lex CEU" miatt - közölte a párt két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos az MTI-vel kedden azt követően, hogy az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a felsőoktatási törvényt módosító javaslatot.
Az Európai Unió (EU) intézményeinek fel kell lépniük a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő magyar kormányzati tervekkel szemben - jelentette ki Norbert Röttgen, a német kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva. A dpa keddi jelentése szerint a Bundestag külügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy szerinte a felsőoktatási törvény tervezett módosítása Orbán Viktor kormányának "célzott kísérlete", hogy "politikai okokból elűzze Magyarországról" a CEU-t, egy "nemzetközileg elismert tudományos intézményt".
Ez "állami beavatkozás a tudomány szabadságába, amelyet el kell hárítani az uniós intézmények által és más tagállamok határozott ellenállásával"
- tette hozzá az Angela Merkel kancellár vezette párt külügyi szakpolitikusa. Mint mondta, az Orbán-kormány számára világossá kell tenni, hogy az EU a polgárokat megillető alapszabadságok és a jogállamiság által meghatározott jogi közösség.
Az EU-nak "valamennyi rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia, hogy érvényre juttassa a magyar kormánnyal szemben" az EU-nak ezt a jellegét és a polgárok szabadságjogait
- húzta alá Norbert Röttgen. Mint írták, a CEU ellehetetlenítéséről szóló előterjesztés az LMP álláspontja szerint nemcsak elfogadhatatlan és káros, de alaptörvény-ellenes is. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordul és kéri a többi ellenzéki párt támogatását a beadványához.
Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő a szavazás után sajtótájékoztatón szomorú oktatáspolitikai mérföldkőnek nevezte a nemzeti felsőoktatási törvény módosításának elfogadását, mint mondta, pártja tiltakozik "a putyini tempó ellen".
Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a Közép-Európai Egyetem (CEU) függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért
- közölte az amerikai nagykövetség kedden az MTI-vel. A közlemény szerint az Egyesült Államok csalódással értesült arról, hogy a Közép-Európai Egyetemet "célba vevő" törvényt kedden gyorsított eljárással elfogadták. Annak ellenére fogadták el a törvényt, hogy az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei fejezték ki korábban komoly fenntartásaikat - olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította, és 26 éve fontos eleme az amerikai-magyar kapcsolatoknak.
A Demokratikus Koalíció elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a CEU megszüntetését
- közölte a párt alelnöke.Vadai Ágnes keddi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Fidesz megszavazta a legjobb hazai egyetem, a CEU bezáratását, ami egy világos és félreérthetetlen támadás az oktatás, a tudomány és a magyar fiatalok jövője ellen.
A DK politikusai távol maradtak a parlamenti szavazástól, amit a független képviselő azzal indokolt, hogy egyszerű többség is elég volt a törvénymódosítás elfogadásához, így az ellenzék nem tudott mit tenni ellene. A Demokratikus Koalíció viszont elindítja hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését, hogy így akadályozza meg a CEU bezáratását, mindenki - pártok és civil szervezetek - csatlakozását várják - mondta. A DK jogászai már dolgoznak azon, hogy milyen kérdést lehet feltenni a népszavazáson. Ez valóban egy nagyon nehéz feladat, de meg fogják oldani - válaszolta egy kérdésre. Arra a felvetésre, hogy a Jobbikkal is hajlandóak lennének-e együttműködni, azt felelte, hogy azokat a pártokat várják, amelyek egyetértenek a demokratikus alapnormákkal, nem kirekesztőek, hisznek a szabadság és a szolidaritás eszméjében.
PS/MTI, Fotó:hvg
