Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Európa déli szomszédságában egyre instabilabb a helyzet

Szijjártó Péter: Európa déli szomszédságában egyre instabilabb a helyzet

Európa déli szomszédságában egyre nagyobb az instabilitás, egyre több és súlyosbodó válság üti fel a fejét, amelyek rendezésével kapcsolatban az Európai Unió és a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek dacára áttörő sikerről nem lehet beszámolni - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követően.

Mint mondta, az egyre inkább jelentkező déli instabilitás miatt az Európai Unió komoly biztonsági fenyegetéssel néz szembe, az Európára háruló bevándorlási nyomás a jövőben könnyen fokozódhat. Kiemelte, Szíriában 13,5 millióan, Jemenben 21,2 millió ember él humanitárius segélyre szorulva, Líbiában pedig az áthaladó tömeges migráció miatt alakult ki egyre súlyosbodó szociális és gazdasági feszültség. Megemlítette azt is, hogy az év eleje óta a Földközi-tenger középső medencéjén keresztül érkezett migránsok száma tovább növekedett, Olaszországban 18 ezer bevándorlót regisztráltak, legtöbbjük Líbiából érkezett. A miniszter szerint az Európai Uniónak megállapodást kell kötnie a líbiai vezetéssel arról, hogy megvédje saját határait és erősítse meg a parti őrsége működését annak érdekében, hogy bevándorlók tízezrei ne hagyhassák el az országot vállalva a tengeri átkelés veszélyeit. Továbbá megállapodást kell kötni a bevándorlók és menedékkérők regisztrálását végző központok létrehozásáról is, hogy még Líbiában el lehessen dönteni, ki jogosult és ki nem a menekültstátuszra - tette hozzá. Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a balkáni útvonalon is vannak nyugtalanító jelek. Macedóniában a külső beavatkozásnak köszönhetően instabil helyzet jött létre, amely hátráltatja azt, hogy az országnak döntéshozatallal bíró kormánya legyen. Kiemelte, június végén lejár a határmenti területek válsághelyzetére vonatkozó macedón döntés, ami azt jelenti, hogy a politikai stabilizáció hiányában nem lehet meghosszabbítani a hadsereg részvételét a határőrizetben. Úgy a balkáni, mint a déli szomszédság instabilitása azt erősíti meg, hogy szükség van a határvédelemre vonatkozó nemzeti intézkedésekre az újabb jelentős bevándorlási nyomás elkerülése érdekében. A határvédelemre vonatkozó nemzeti intézkedések jelentősége egyre inkább növekedni fog - tette hozzá.

Hagyni kell, hogy Macedónia maga hozzon meg döntéseket

PestiSracok facebook image

A külgazdasági és külügyminiszter véleménye szerint Európának be kell fejeznie a külső beavatkozás politikáját Macedóniában és hagynia kell, hogy a macedónok maguk hozzák meg döntéseiket. Arra hívta fel a figyelmet, ha az Európai Unió túl nagy nyomást helyez Macedóniára abban a tekintetben, hogy a választásokon másodikként befutott párt és az albán nemzetiségi pártok részvételével alakítsanak kormány a legnagyobb macedón párt nélkül, az etnikai konfliktusokhoz vezetve nagymértékben súlyosbíthatja az ország helyzetét - jelentette ki. Szijjártó Péter elmondta azt is, az uniós tagországok egyre megosztottabbak Bassár el-Aszad szíriai elnök személyével kapcsolatban. Véleménye szerint előbb békét kell teremteni Szíriában, utána kell a szíriai vezetés jövőjével, majd Szíria jövőbeni vezetésével foglalkozni. Magyarország álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy nem a nemzetközi közösségnek kell megmondani, ki vezesse az országot, hanem e kérdésben a szíriaiaké kell, hogy legyen a döntő szó - tette hozzá Szijjártó Péter.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.