Pesti Srácok

Szijjártó szerint a Brexit Európa számára nagy veszteség

Szijjártó szerint a Brexit Európa számára nagy veszteség

Tisztességes megállapodást kell kötni Nagy-Britannia uniós kilépésével kapcsolatban. Olyat, amely megfelelően figyelembe veszi és érvényesíti az európai és a brit érdekeket is - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, miután David Davisszel, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit miniszterrel tárgyalt.

Szijjártó Péter közölte: az ő meghívására jött Magyarországra David Davis, aki végigjárja az uniós tagországokat és a brit álláspontról tájékoztatja a kormányokat, hogy elkerülhető legyen egy megállapodás nélküli Brexit, illetve egy rossz megállapodás. "A britek döntését a kilépésről tiszteletben tartjuk, de sajnáljuk, Európa számára ez egy nagy veszteség" - szögezte le. A miniszter felidézte: Nagy-Britannia az ENSZ BT tagja, atomhatalom, övé Európa legütőképesebb hadserege, valamint Európa második, a világ ötödik legerősebb gazdasága. Az országnak emellett nagyon speciális kapcsolata van az Egyesült Államokkal. Szijjártó Péter elmondta: Nagy-Britannia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere, Magyarország tavaly 3,6 milliárd eurónyi exportot mutatott fel. Nagy-Britannia az ország hetedik legjelentősebb befektetője, 800 brit vállalat 51 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Hozzátette: nem túlzás, hogy a Brexit legjelentősebb vesztese a közép- és kelet-európai térség lehet.

Közölte, ha 2019-2020-ban a menetrend szerinti brit befizetések nem érkeznek meg az Európai Unióba, és más tagállamok sem vállalják át, az Magyarország számára a mostani számítások szerint 1,4-1,5 milliárd eurónyi veszteséget jelentene. Hozzátette: Nagy-Britanniában a hivatalos brit statisztika szerint 55 ezer, becslések szerint akár 200 ezer magyar is él, dolgozik, tanul. Az ott dolgozó magyarok évente fejenként 6300 eurót utalnak haza, ami unióban az ötödik legmagasabb. Szijjártó Péter hangsúlyozta: tisztességes megállapodást kell kötni a Brexitről, olyat, amely megfelelően figyelembe veszi és érvényesíti az európai és a brit érdekeket is. Az EU nem ülhet tárgyalóasztalhoz a briteket okoló, vádoló magatartással, mert abból nem születhet jó megállapodás - jelentette ki.

Úgy vélte, minél szélesebb körű, minél átfogóbb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az EU-nak Nagy-Britanniával. Hozzátette: ha az EU nem képes ilyet megkötni, a britek viszont megkötik saját szabadkereskedelmi megállapodásukat az erős világgazdasági szereplőkkel - például az Egyesült Államokkal, Brazíliával, Kínával, Indiával, Ausztráliával és Új-Zélanddal, valamint az Öböl-országokkal -, akikkel az EU-nak nincs megállapodása, az óriási versenyhátrányt jelent majd az unió számára, és drámai hatással lesz az olyan nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint amilyen Magyarország. A miniszter ezt a forgatókönyvet "rémálomszerűnek" nevezte.

PestiSracok facebook image

A magyar kormány Brexittel kapcsolatos céljairól szólva közölte: meg kell védeniük a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogait, ez számukra a legfontosabb. "Ebből nem tudunk engedni" - szögezte le, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a kölcsönös megállapodás lehetősége "kifejezetten jó", a britekben egyértelműen van erre készség és nyitottság. Azt is el kell érni, hogy a britek továbbra is részt vegyenek az európai biztonsági és védelmi rendszerben - mondta. Hozzátette: egyetértenek a britekkel abban, nem szabad úgy erősíteni az európai biztonsági szerkezetet, hogy az bármilyen duplikációt hozzon létre a NATO-val, ugyanakkor az euroatlanti értékközösség európai lábát meg kell erősíteni. Ez azonban nem elképzelhető a britek nélkül - jegyezte meg. Szólt arról is, hogy a közös költségvetéshez történő brit hozzájárulás ügyében is olyan megállapodást kell létrehozni, amely a kilépés utáni jogokat és kötelezettségeket egyensúlyban tudja tartani. A miniszter egy kérdésre válaszolva azt mondta, egyelőre nem számolnak azzal, hogy az előrehozott brit választásoknak hatásuk lenne a Brexit menetrendjére.

PS/MTI, Mti-fotó

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.