Pesti Srácok

Az európai fiatalok szerint az EU csupán gazdasági közösség

Az európai fiatalok szerint az EU csupán gazdasági közösség

Az európai fiatalok túlnyomó többsége szerint az Európai Unió csupán gazdasági közösség, és alig egyharmaduk vallja, hogy értékközösség - mutatta ki egy Berlinben ismertetett nemzetközi felmérés. Azzal a kijelentéssel, hogy mindent egybevetve a demokrácia a legjobb államforma, a megkérdezettek 52 százaléka értett egyet.

A TUI német idegenforgalmi konszern közhasznú alapítványának (TUI Stiftung) megbízásából hét EU-tagország - Franciaország, Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország - bevonásával készített felmérés szerint a 16-26 éves korosztály 76 százaléka elsősorban gazdasági közösségként fogja fel az EU-t, és mindössze 30 százalék gondolja úgy, hogy más funkciók mellett közös kulturális értékeket képviselő országok közösségeként is működik.

A YouGov közvélemény-kutató intézet által készített felmérés eredményeit ismertető jelentésben kiemelték, hogy a fiatalok "inkább igazgatási apparátusnak, mintsem közösségnek tekintik az EU-t". Ugyanakkor a többség - 53 százalék - így is elégedett az EU-val. Több mint egyharmaduk - 38 százalékuk - úgy véli, vissza kell adni a tagállami kormányoknak a közösségi szintre átruházott jogköröket. Ezzel a gondolattal leginkább Görögországban és Nagy-Britanniában lehet találkozni, ebben a két országban a fiatalok 60 százaléka, illetve 44 százaléka szorgalmazza a tagállami kormányok megerősítését az uniós intézményekkel szemben. A leginkább EU-párti szellemiség a németországi fiatalokat jellemzi, körükben csak 22 százalék helyezné vissza a tagállamoktól az EU-ra átruházott jogköröket.

Nem kilépéspártiak a fiatalok

PestiSracok facebook image

A közösség elhagyásának gondolatát egyik vizsgált tagországban sem támogatja a fiatalok többsége. A hét tagállamot együttvéve a fiatalok 21 százaléka szorgalmazza hazája uniós tagságának feladását. A legnagyobb arányt Görögországban (31 százalék), Nagy-Britanniában (27 százalék) és Olaszországban (26 százalék) mérték. A leginkább EU-pártiak ebben a vonatkozásban is a német fiatalok, körükben 12 százalék pártolná a kilépést, és 69 százalék megőrizné az uniós tagságot.

A demokrácia nem is olyan menő

Azzal a kijelentéssel, hogy mindent egybevetve a demokrácia a legjobb államforma, a megkérdezettek 52 százaléka értett egyet. A demokrácia támogatottsága Görögországban, Németországban és Spanyolországban a legnagyobb, 66 százalékos, 62 százalékos, illetve 57 százalékos. Három országban kisebbségben vannak a demokráciát a legjobb berendezkedésnek tartó fiatalok, arányuk Olaszországban 45 százalékos, Franciaországban és Lengyelországban pedig egyaránt 42 százalék.

Borulátóak

A fiatalok a vizsgált országokban többnyire elégedetlenek személyes gazdasági-pénzügyi helyzetükkel, és borúlátóak kilátásaikkal kapcsolatban. Csupán 29 százalékuk értékeli jónak jelenlegi helyzetét, és többségi - a megkérdezettek 52 százaléka által vallott - meggyőződés, hogy a mai európai fiatalok alacsonyabb életszínvonalat érnek majd el, mint a szülők nemzedéke.

A felmérést 6000 fiatal megkérdezésével végezték el, február 16. és március 3. között.

Forrás: MTI; fotó: eurooppanuoret.fi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.