A Greenpeace egy Eiffel-torornyról lelógatott molinóval esküdött hűséget a pénzvilág elnökjelöltjének
Választási molinót akasztottak ki a párizsi Eiffel-toronyra pénteken a Greenpeace nemzetközi „környezetvédő” szervezet aktivistái, melyen a Francia Köztársaság jelmondata, a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” szerepel és egy felszólítás: „Állj ellen!”, amivel arra biztatták az embereket, hogy szavazzanak Marine Le Pen radikális jobboldali jelölt ellen az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. S ezzel hűségesküt tettek a nemzetközi pénzvilág és az „elit” elnökjelöltjének, Emmanuel Macronnak. Hogy mi szükség volt az akcióra, nem tudni, mivel a felmérések szerint amúgy is Macron a vasárnapi elnökválasztás egyértelmű esélyese. Igaz, az utóbbi időkben a felmérések sokszor tévedtek...
A párizsi prefektúra közölte, hogy 12 aktivistát előállítottak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megrongálták a biztonsági hálót, a turistalátványosság biztosítását pedig megerősítik. Jean-Francois Julliard, a „környezetvédőnek” mondott szervezet franciaországi képviseletének vezetője a Francinfo közszolgálati rádiónak azt mondta:
Azt akartuk mondani, hogy ellene vagyunk a nacionalizmus és a tekintélyelvűség terjedésének Franciaországban és más országokban. Így akartunk emlékeztetni mindenkit arra, hogy mozgósításra van szükség a szabadság, egyenlőség és testvériség értékeinek megvédésére.
Az Eiffel torony körül és az építmény felsőbb szintjein már délután növelték a kutyákkal járőröző biztonsági emberek számát. A prefektúra és a fővárosi önkormányzat közös közleményében – a fokozott terrorfenyegetettségre utalva – azt írta:
Akármi is legyen egy ilyen médiaakciónak az indítéka, az egyértelmű ebben a kontextusban, hogy az Eiffel-torony biztonsági intézkedéseivel gond van.
Macront tartják a favoritnak
Nem tudni, hogy a magát „környezetvédőnek” mondó Greenpeace miért szól bele abba, hogy a franciák kit válasszanak meg elnöküknek. Pláne, hogy a vasárnapi elnökválasztás egyértelmű esélyese a centristának mondott Emmanuel Macron, aki valójában a globális „establishment” embere. Nem véletlenül szurkol neki annyira többek között Angela Merkel is.
Valamivel több mint 47,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás második fordulójában, hogy eldöntsék: az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. A pénteken nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik, aki 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
A két forduló közötti, feszült hangulatú és gyors tempójú kampányt az első fordulóban 21,3 százalékot szerzett Marine Le Pen erőteljesebben indította, az április 23-i első forduló másnapján a „nép és a korán kelők nevében” már hajnalban az utcán kampányolt. Feltűnt élelmiszerpiacon, halászok és sztrájkoló munkások között, miközben a favoritnak számító, az első fordulóban 24 százalékot elért centrista riválisa már az íróasztal mögül egyeztetett a várható második fordulós győzelme utáni első intézkedésekről. Le Pen nem győzte hangsúlyozni, hogy ellenfelét, a leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadóját, majd gazdasági miniszterét a globalizáció, a pénzvilág és a jelenlegi elit jelöltjének tekinti.
Zűrzavaros tévévita
Az elnökjelöltek hagyományos tévévitájában, szerda este a két, egymással teljesen ellentétes Franciaország-vízióval kampányoló politikus személyeskedő, éles támadásokkal tarkított, sokszor zűrzavaros beszélgetést folytatott egymással. Az elnökjelöltek egymás szavába vágva és egymást hazugsággal vádolva taglalták a gazdaságpolitikát, az eurót, az oktatáspolitikát és a terrorizmus elleni harcot érintő elképzeléseiket, amelyekből teljesen egyértelművé vált, hogy semmiben sem értenek egyet. A hangnemért a sajtó, a közvélemény és még a saját tábora szerint is Marine Le Pen volt az első számú felelős, aki az első pillanattól végig ellenségesen viselkedett riválisával szemben, és nem volt hajlandó érdemi párbeszédre a programokról, csak Macron minősítésére. Elemzők szerint a pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen a vitában maga rombolta le elnöki imázsát és idézte meg a pártalapító Jean-Marie Le Pen szellemét, aki maga is úgy ítélte meg, hogy a lánya „nem volt a helyzet magaslatán”.
A vita másnapján készült felmérésekben Le Pen támogatottsága 2-3 százalékpontot visszaesett, Macroné pedig ugyanennyit emelkedett, s a szuverenista jelöltet a kampány utolsó két napjának rendezvényein mindenhol uniós zászlókat lengető ellentüntetők fogadták. Ennek már csak abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a biztosan urnához vonuló választóknak mintegy 18 százaléka, elsősorban az első fordulóban kiesett jelöltek tábora még mindig nem döntötte el, hogy kire adja a voksát. Két nappal a második forduló előtt a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a franciák háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.
Macron már győztesnek hiszi magát
Az utolsó két napban a délnyugat-franciaországi városokban kampányoló Emmanuel Macron már nyíltan arról beszélt, hogy kiválasztotta miniszterelnökét egy tapasztalt politikus személyében, de a nevét nem árulta el. Azt is elmondta, hogy együtt dolgoznak az új kormány összetételén. A 67 ezer választókörzet reggel 8 órakor nyitja meg a kapuit, a nagyvárosokban este 8, a kisebb településeken este 7 óráig lehet szavazni. Franciaország tengerentúli területein az első fordulóhoz hasonlóan már szombaton megkezdődik a szavazás. A megválasztott államfő fotója már az exit poll eredmények alapján, este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma. Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.
Forrás: MTI. Vezető kép: AFP
