Itt van, miért tagadta meg Hadházy népszavazási kérdéseinek hitelesítését az NVB
Megtagadta a Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő által benyújtott, a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos iratok és költségvetési számítások titkosításának feloldásáról szóló népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki ülésén.
Hadházy Ákos kérdéseiben a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó teljes iratanyag, valamint a bővítés árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés minősítésének a feloldását kezdeményezte, magánszemélyként. Hadházy Ákos első kérdése úgy szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó teljes iratanyag minősítését?"
Az NVB többsége úgy ítélte meg,
a kérdés nem hitelesíthető, mert tiltott tárgykörbe ütközik
, ugyanis közvetlen összefüggésben van a paksi erőmű bővítéséről szóló egyezménnyel. Az egyezményben ugyanis a felek vállalták, hogy az egymásnak átadott adatok tekintetében titoktartásra kötelezettek. Emellett a kérdés a bizottság többsége szerint nem egyértelmű, mivel azt a látszatot kelti, hogy a
z iratokat a minősített adatok védelméről szóló törvény alapján minősítették titkosnak
, miközben a kérdéssel elérni kívánt cél egy másik, a paksi beruházásról szóló törvény hatályon kívül helyezésével lenne elérhető. A képviselő második kérdése az volt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben oldja fel a paksi atomerőmű bővítésének árát megalapozó összes tételes beárazott költségvetés titkosítását?"
Az NVB többsége ennek hitelesítését az előzőhöz hasonló indokok alapján tagadta meg. Az NVB további hét népszavazási kérdés hitelesítésének ügyében is döntött,
ezek a politikusok vagyonosodási vizsgálatát célozták
, és Fábián Zsolt magánszemély nyújtotta be az Új Kezdet Párt nevében. Az első kérdés úgy hangzott:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, amely kötelezően előírja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalból történő vagyonosodási vizsgálatát minden olyan személlyel szemben, aki 1987. március 15. napja és 2017. március 15. napja között a magyar Kormány tagja, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester vagy ezek hivatali ideje alatt házastársa, szülője, testvére vagy gyermeke volt, a hivatalviselési idő első napján hatályos szabályok szerint?"
A másik hat kérdés, kissé eltérő megfogalmazásba ugyanezt a témát érintette. Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta,
a kérdéseket ne hitelesítsék, mert azok burkolt alaptörvény-módosításra irányulnak,
emellett nem egyértelműen, ráadásul rendkívül széles személyi körre vonatkoznak. Az NVB többsége ezek alapján megtagadta a kérdés hitelesítését. Az elnök azt is javasolta, hogy
állapítsák meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét
, mivel a kezdeményező korábban már nyújtott be hasonló témában kérdéseket, de azok bizottsági elutasítása után nem fordult bírósághoz, vagyis egyértelmű, hogy
valódi szándéka nem a kérdés hitelesítése volt.
Litresits András, az MSZP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja és Bodolai László, az LMP delegáltja is jelezte az ülésen, hogy nem értenek egyet a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének megállapításával a határozatokban. A döntések nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
PS/MTI, Fotó:vs.hu
