Pesti Srácok

A klímaváltozás tényére hívta fel Trump figyelmét az ENSZ

A klímaváltozás tényére hívta fel Trump figyelmét az ENSZ

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről rendelkező Párizsi Egyezmény melletti kiállásra kérte Donald Trump amerikai elnököt hétfőn a német kormány, az ENSZ következő éghajlatváltozási konferenciájának házigazdája. A washingtoni vezetés várhatóan napokon belül döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok felmondja-e az egyezményt.

A német környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Jochen Flasbarth a novemberi klímakonferencia - hivatalos nevén az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 23. éves ülése (COP 23) - előkészítésére Bonnban összehívott tanácskozáson hatalmas sikernek nevezte, hogy a 2015-ös Párizsi Egyezményben 195 ország kötelező klímavédelmi célokat határozott meg. Ezt az eredményt "nem szabad veszélyeztetni" - hangsúlyozta az államtitkár.

A washingtoni vezetés várhatóan napokon belül döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok felmondja-e az egyezményt - tette hozzá. A döntés megjósolhatatlan, mert megosztottság uralkodik Donald Trump tanácsadóinak körében. Az viszont biztos, hogy az egyezményt nem lehet újratárgyalni, mert már hatályba lépett, a nemzetközi jog részét alkotja - mutatott rá a tekintélyes környezetvédelmi szakember. Megítélése szerint az egyezmény fennmaradna akkor is, ha Washington a kilépés mellett dönt. Nem fenyeget "dominóhatás", nem várható, hogy más országok is követnék az Egyesült Államok példáját. Sokkal inkább valószínű, hogy Washington előbb-utóbb újra csatlakozna a megállapodáshoz - fejtette ki Jochen Flasbarth német hírportálok beszámolói szerint.

Bonnban hétfőtől tíz napon keresztül dolgoznak a COP 23 előkészítésén. A szintén Bonnban, november 6-án kezdődő klímakonferencián mindenekelőtt a Párizsi Egyezmény részletszabályairól tárgyalnak majd.

PestiSracok facebook image

A 2015 decemberében elfogadott keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. Az egyezményt Barack Obama volt amerikai elnök aláírta, Donald Trump azonban márciusban érvénytelenítette elődje döntéseit és az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátása korlátozásának feloldásáról döntött, szabad utat biztosítva a szénbányászat újbóli beindításának.

Forrás: MTI; fotó: businesinsider.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.