Pesti Srácok

Szijjártó: erős tagállamokra van szüksége az Európai Uniónak

Szijjártó: erős tagállamokra van szüksége az Európai Uniónak

Az európai integráció akkor tud erős lenni, ha erős tagállamokra alapul, s "ebben erős egyetértés van Közép-Európában" - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva Pozsonyban, ahol pénteken, a többi visegrádi országból érkezett partnereivel együtt panelbeszélgetésen vesz részt a Globsec biztonságpolitikai fórumon. A panelbeszélgetés központi témái az Európai Unió (EU) jövője és erősebbé tételének lehetőségei.

A magyar diplomácia vezetője elmondta: az EU megerősítésére két ellentétes stratégia van, az egyik Brüsszel erősítésével számol, a másik pedig azzal, hogy az uniót erős tagállamok alkotják. Magyarország az utóbbi mellett tette le a voksát, és e tekintetben erős az egyetértés Közép-Európa országaiban is - mutatott rá Szijjártó Péter. Hozzátette: az ezt a nézetet képviselő tábor a Brexittel (az Egyesült Királyság kilépésével az Európai Unióból) elveszíti legerősebb tagját, ami miatt a visegrádi országoknak (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) az eddiginél is "egységesebben és hangosabban" kell képviselniük ezt az álláspontot. Megjegyezte: a Brexit miatt így előállt helyzet megnöveli a visegrádi országok lehetőségeit, de felelősségét is. "Zsákutcába jutott az a koncepció, hogy vegyünk el hatásköröket a tagállamoktól és adjuk Brüsszelnek, láttuk ennek mi lett az eredménye" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Leszögezte: az elmúlt időszak történelmi súlyú kihívásaira a jó válaszok mindig tagállami szinten születtek meg.

A magyar külügyminiszter a visegrádi együttműködésről beszélve rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy az ma a legszorosabb és leghatékonyabb szövetség az EU-ban, amit még fontosabbá tesz, hogy az EU jövőjéről folytatott vitákban sokszor teljesen egységes álláspontot képviselnek. "Nagyon fontos ez az egységes álláspont a britek kilépéséről folytatott tárgyalások során, mert Közép-Európának abszolút érdeke, hogy az EU ne a sértettség pozíciójából tárgyaljon, hanem akarjon teljes körű megállapodást kötni" - emelte ki a külügyminiszter. Kifejtette: ez a teljes közép-európai régiónak érdeke, mivel sok itteni állampolgár él az Egyesült Királyságban, ezért az EU-val szemben az az elvárás, hogy védje meg ezeknek a magyar, cseh, szlovák és lengyel állampolgároknak az érdekeit és jogait, ugyanakkor olyan megállapodást kössön az Egyesült Királysággal, ami lehetővé teszi a jelenlegi szoros gazdasági, kereskedelmi és más kapcsolatoknak a továbbvitelét.

Szijjártó Péter pénteken Pozsonyban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is találkozik egy munkavacsorán. A találkozóról azt mondta: Magyarországnak és magának az EU-nak is az az érdeke, hogy az EU stratégiai partnerséget tartson fenn Törökországgal, amit az is indokolttá tesz, hogy míg Törökország a világ tíz legfejlettebb gazdasága közé igyekszik, addig az EU versenyképessége folyamatosan csökken. "Ebben a vonatkozásban is a közép-európai álláspont jóval racionálisabb, mint általános európai megközelítés" - jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

Szijjártó Péter a nap hátralévő részében több kétoldalú találkozón is részt vesz, akárcsak a nemzetközi visegrádi alap új székházának átadó ünnepségén.

MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.