Ukrajna ügyében minden változatlan, de Merkelnek új kérései is voltak Putyinhoz
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Szocsiban fogadta Angela Merkel német kancellárt, és megbeszélésük előtt elmondta, hogy elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, valamint regionális krízisekről, köztük kiemelten az ukrajnai válságról és a szíriai konfliktusról kívánnak tárgyalni. Ukrajna ügye a tárgyalás végeztével sem jutott előrébb, Merkel viszont felvetett néhány rendkívül fontos ügyet orosz partnerének.
Angela Merkel, aki hivatalosan a júliusi hamburgi G20-csúcs előkészítésének keretében találkozott Putyinnal, fontos csoportbeli partnernek nevezte Oroszországot, ahova kétévi kihagyás után látogatott el, az ukrán válság elharapózása óta összesen másodszor. Merkel legutóbb a nácizmus ellen aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából kereste fel Moszkvát, de akkor a két ország közötti viszony nem került terítékre. Előtte kétoldalú találkozón 2013 júniusában, a szentpétervári G20-csúcs alkalmából pedig ugyanazon év szeptemberében járt utoljára Oroszországban. Putyin, amikor márciusban fogadta Sigmar Gabriel német külügyminiszter, kijelentette, hogy Moszkva és Berlin közös célja „a kapcsolatok teljes körű normalizálása”.
A Kommerszant orosz lap kommentárja szerint a német vezetés arra a következtésre jutott, hogy az orosz kormányra nem hat a furkósbot-politika, vagyis a szankciók bevezetése, ezért most fel akarja kínálni Moszkvának a „kalácsot”, vagyis a korlátozó intézkedések eltörlését és a kapcsolatok normalizálását. A lap ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy aktív szakaszába lépett az Oroszországból kiinduló Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítéséről szóló egyeztetés, és ha lefektetik a csöveket, akkor megszűnik Ukrajna tranzitország státusa, Berlinnek pedig alighanem fontosabb lesz az olcsó gáz, mint az ukránok EU-integrációja. A Ria Novosztyi hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban csaknem 2 és fél millió oroszajkú választópolgár él, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt támogatóinak pedig egyharmada orosz ajkú, és ha őket meg akarja nyerni Merkel a választásokon, ahhoz Putyin támogatására is szüksége lesz.
A minszki megállapodás mellett a melegjogok és a bizniszegyház is fontos Merkelnek
Noha Moszkva nem részese az alkunak, Berlin a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását támasztja feltételként az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók visszavonásához. Az EU-n belül jelenleg vita folyik a nyáron lejáró szankciók meghosszabbításáról, amelyet a berlini kormánnyal szemben több német vállalat is ellenez. Merkel a minszki egyezmény teljesítésének elvárását a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón is közölte, és elismerte, hogy nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében. A német kancellár további, Európa számára kardinális jelentőségű kérdéseket is felhozott a tárgyalások során, hiszen a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, valamint szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett.
MTI
