Az amerikai legfelsőbb bíróság jóváhagyta a beutazást korlátozó Trump-rendeletet
Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága hétfőn jóváhagyta Donald Trump átmeneti beutazási korlátozásokat kimondó, alsóbb fokon felfüggesztett elnöki rendeletének egyes részeit, amelyek azonnali hatállyal életbe is lépnek.
Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság a Fehér Ház kérésére sürgősséggel tárgyalta az elnöki rendeletet, amelyet korábban két alsóbb fokú bíróság felfüggesztett. A legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette a felfüggesztett elnöki rendelet egyes részeit, így azok azonnali hatállyal életbe lépnek. A bíróság megfogalmazása szerint a döntés azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik, akik "híján vannak az Egyesült Államokban lévő valamely személy vagy entitás iránti jóhiszeműségnek." A rendelet egészét a bíróság a nyári szünet után, októberben vizsgálja meg.
A bíróság ugyanakkor érvényben hagyta a rendelet végrehajtását felfüggesztő alsóbb fokú bírósági döntések azon részét, amely lehetővé teszi a rendelet elleni fellebbezést mindazoknak, akiknek az Egyesült Államokban rokonaik élnek. Leszögezte a döntés, hogy a fellebbezés joga nem illet meg másokat. E tekintetben a taláros testület az alsóbb fokú bíróságok döntését túlságosan kiterjesztő hatályúnak minősítette. A legfelső bíróság döntése értelmében érvénybe lép az elnöki rendeletnek a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását 120 napra felfüggesztő pontja is.
Donald Trump nem sokkal elnöki beiktatása után hozta nyilvánosságra rendeletét az egyes országokból történő beutazások átmeneti felfüggesztéséről, ám a felháborodás nyomán visszavonta és március 6-án új, módosított rendeletet tett közzé. Ebből a hat országból - Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből - érkezők beutazását függesztette fel átmeneti időre, a határellenőrzést szigorító új módszerek kidolgozásáig. Ugyanezen okból 120 napra felfüggesztette a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását is. Az elnöki rendeletnek március 16-án kellett volna hatályba lépnie, ám Hawaii és Maryland szövetségi államok bírósága az egész országra kiterjedő hatállyal felfüggesztette, s a felfüggesztést két fellebbviteli bíróság később jóvá is hagyta.
Az amerikai elnök a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett terrorista merényletekre hivatkozott. "Nem engedjük meg, hogy a terrorizmus a mi partjainkat is elérje" - fogalmazott az elnök. Bírálói szerint viszont a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tiltás muszlim többségű államokat érint.
Donald Trump közleményben üdvözölte a bíróság döntését. "A legfelsőbb bíróság egyhangúlag meghozott döntése egyértelmű győzelem nemzetbiztonságunk számára" - fogalmazott az elnök. Hozzátette: "első számú felelőssége" az amerikai nép biztonságának megóvása, s a bírósági döntés éppen ezt teszi számára lehetővé. Hangsúlyozta azt is: különös örömmel tölti el, hogy a bírák egyhangúlag hozták meg döntésüket.
Közleményt tett közzé a belbiztonsági minisztérium is. A tárca leszögezte: az elnöki rendeletet szakszerűen és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásával hajtják végre, együttműködve a turisztikai iparban dolgozó partnerekkel.
A mostani döntés meghozatalakor - amerikai sajtójelentések szerint - legfelsőbb bíróság három konzervatív tagja kijelentette: a rendelet egészének életbe léptetését megszavazná. A legfelsőbb bíróságon a 49 éves Neil Gorsuch kinevezésével ismét 5:4 arányú többségben vannak a a konzervatív bírák. Napok óta arról folyik a közbeszéd, hogy az egyik bíró visszavonulna, s ezzel újból lehetőség teremtődne arra, hogy Donald Trump ismét konzervatív bírót jelöljön.
MTI
