"Bizniszmigrációt" indíthat el a strasbourgi bíróság döntése
Magyarország fellebbezett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának két bangladesi menedékkérővel kapcsolatos márciusi döntése ellen, mert a kormány álláspontja szerint "bizniszmigrációt" indíthat el az emberi jogok európai egyezményének ilyen értelmezése - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Völner Pál felidézte, hogy márciusban az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi menekült ügyében, azzal vádolva Magyarországot, hogy nem tartotta be az emberi jogok európai egyezményét. Hozzátette: a két bangladesinek a bíróság 10-10 ezer eurós kártérítést, az őket képviselő Helsinki Bizottság számára pedig 3 millió forintnyi költséget ítélt meg. Völner Pál felhívta a figyelmet arra: összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethet, hogy a bíróság egyik bírája a CEU egyik alapítója, aki Magyarországon a Helsinki Bizottsággal szoros kapcsolatokat ápol.
A magyar kormány szerdán beadta fellebbezését a strasbourgi bíróság nagykamarájának - tette hozzá. Hangsúlyozta: Magyarország azért támadta meg az ítéletet, mert ha ez a fajta jogértelmezése uralkodik el, akkor az a schengeni rendszer romba döntését jelenti, "bizniszmigrációt" indíthat el és "biznisz emberi jogi védelmet" generálhat. Szerinte ez migrációs vákuumot hozhat létre Európában, és a világ minden részéről Európába vándorolhatna az összes gazdasági bevándorló. Ezért azt kéri a kormány a bíróságtól, hogy az ügy globális hatásait is vizsgálja meg, hiszen bevándorlók tízmilliói kelhetnek útra egy ilyen döntés után - mondta Völner Pál.
MTI
