Pesti Srácok

CEU rektora: Senkit nem gyaláztak még igaztalanabbul, mint Soros Györgyöt

CEU rektora: Senkit nem gyaláztak még igaztalanabbul, mint Soros Györgyöt

Senki sem tett többet Magyarországért, és senkit nem gyaláztak meg még igazságtalanabbul mint Soros Györgyöt – állítja legújabb írásában a CEU rektora. Michael Ignatieff arról is ír, a tudomány képviselőinek is nagy a felelősségük, különösen amikor szakértőként olyan dolgokról „osztják az észt”, amihez nem is értenek. Hangsúlyozza, az egyetemi autonómia fennmaradása a társadalom elemé érdeke.

Michael Ignatieff, a CEU rektora „Szabad egyetem a populizmus korában” című írásában úgy fogalmaz, egyetemük ostrom alatt áll. Mint sorolja, az intézmény mellett 650 egyetem, főiskola és szakmai szervezet, tüntetők és Nobel-díjas tudósok álltak ki. Hozzáteszi, június 22-én utóbbiak egyike, Mario Vargas Llosa lesz egy konferenciájuk vendége, melynek célja az akadémiai szabadság elleni globális támadásokat térképezzük fel. Ignateff Magyatotszágot Törökországgal és Oroszországgal hozza összefüggésbe, ahol szintén egyetemeket záratnak be.

A többséggel szembeni ellensúly

A CEU rektora szerint az egyetemi előadóknak is szembe kell nézniük kiváltságos helyzetükkel, mivel jövedelmüket az állampolgárok fizetik, így igazolniuk kell létjogosultságukat. Azon kell dolgozniuk, hogy lebontsák a falakat, amelyek polgártársainkat akadályozzák abban, hogy velünk tanulhassanak. Ellentmondásosnak nevezi az egyetemi oktatók létbiztonságát, ugyanakkor véleménye szerint a professzori állások stabilitása jogot ad, hogy a professzorok népszerűtlen kutatásokat is végezhessenek, vagy népszerűtlen álláspontokat képviseljenek.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozza hozzátéve, mint minden kiváltsággal, ezzel is vissza lehet élni.

Amikor szakértőként osztják az észt

A rektor hozzáteszi, az egyetemek népe más területeken képes rosszul élni ezekkel a kivátlságokkal, amikor esetenként önjelölt szakértőként mindenféle hülyeséget hordanak össze tévében, rádióban vagy az interneten.

- jelenti ki.

A társadalom nem működne a szakértelmük nélkül

A CEU rektorának véleménye szerint az elit elutasítása a populista politika talpköve, ugyanakkor hangsúlyozza, a társadalom nem működne enélkül a szakértelem nélkül. Mélyebb problémának nevezi, hogy a közvélemény szemében elmosódott a kapcsolat az akadémiai szabadság és mindenki szabadsága között. Véleménye szerint a demokratikus támogatás visszaszerzése érdekében a legfontosabb, hogy becsülettel válaszoljanak a kritikákra ahelyett, hogy cinkosan összekacsintanának, amikor egy kollégájuk szakértőt játszik a tévében.

Senki nem tett többet Magyarországért, mint Soros

A „budapesti csatáról” szólva arról ír, folynak a tárgyalások New York állam kormányzói hivatala és a magyar kormány között, amelyek reményei szerint sikerrel zárulnak majd. Hangsúlyozza, az egyetem autonómiája a társadalmat szolgálja, ezért meg kell azt védeni. A CEU esetében hangsúlyos, hogy azért harcolhattak meg a szabadságunkért, mert magántőkéből működnek, ez a török és orosz egyetemek esetén nem adatott meg. Kiemeli,

Értünk harcolnak

Ignateff kiemelte, a CEU-t autonómiáját sem az állami, sem a pénzügyi támogatók nyomása nem veszélyeztette, az egyetem szabadsága függetlenséget jelent az államtól és a magánérdekektől is. Arról is ír, az akadémiai szabadság a demokratikus intézmények állapotán múlik, gyenge demokráciában az egyetemek is különösen sebezhetők, így Magyarországon. Hangsúlyozza, meg kell tudni győzniük a polgártársaikat, hogy amikor magunkért harcolnak, értük is harcolnak.

Forrás: HVG.hu; fotó: macleans.ca

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.