Pesti Srácok

Enyhülhet a civileket érintő törvény szigora

Enyhülhet a civileket érintő törvény szigora

Éles vita mellett tárgyalta meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát, valamint az átlátható kampányfinanszírozást biztosító előterjesztésekhez benyújtott módosításokat. Utóbbi javaslat kétharmados támogatást igénylő passzusokat is tartalmaz, ám a testület csütörtöki ülésén az ellenzéki politikusok mindegyike elutasította azt.

A külföldről támogatott civilek átláthatóságáról szóló javaslaton a testület egy olyan változtatást kezdeményezett, amely szerint nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot, fölötte azonban igen. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke ezt azzal indokolta: ennél kevesebb összeggel nem szerezhető befolyás. Megjegyezte, hogy a párttörvényben is ez az összeghatár szerepel a támogatók nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan.

Egy másik, a testület által elfogadott módosítás elhagyja a törlés lehetőségét, mint a civileket érintő legsúlyosabb szankciót, ha nem teljesítik a törvényben foglaltakat. A jogszabály ehelyett azt mondaná ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből várhatóan könnyebben kerülhetnek ki a szervezetek: már akkor is, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról. Az eredeti előterjesztésben három év szerepelt. Kikerül azonban a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.

PestiSracok facebook image

A kormány ugyan nem támogatta, de a testület mégis zöld jelzést adott a nemzetiségek bizottsága által kezdeményezett változtatásnak, hogy arról a plenáris ülésen is szavazhassanak a képviselők, Gulyás Gergely azonban megjegyezte: politikai állásfoglalás még nem született a kezdeményezésről, amely a jogszabály hatálya alól - a sportszervezetek és a vallási szervezetek mellett - a nemzetiségieket is mentesítené.

Ez utóbbi változtatással a Jobbik egyetértett, de képviselőjük, Lukács László György úgy látta: a törvényjavaslat szelektál a hazai és a külföldi forrásból támogatott szervezetek átláthatóvá tétele között. Hadházy Ákos (LMP) is azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem szolgálja a valódi átláthatóságot, csupán "feketelistázza" a szervezeteket. A független Fodor Gábor is a kormánykritikus szervezetek ellehetetlenítését látta az előterjesztés valódi céljának, a testület szocialista alelnöke, Bárándy Gergely pedig kijelentette: az előterjesztés a putyini civil törvényt vezeti át. A politikus nyomós indokot várt arra, miért mentesítenék a sport- és az egyházi szervezeteket a jogszabály alól.

Gulyás Gergely, az egyik előterjesztő szerint a javaslat a vádak jelentős részére egyáltalán nem ad alapot, "csupán hisztéria zajlik" miatta, az ugyanis semmi többet nem rögzít, mint az átláthatóság szükségességét a külföldi támogatásokkal kapcsolatban. Kijelentette: a kormány magán kezdte az átláthatóság biztosítását, és minden korábbinál szélesebbé tette a hozzáférést a közérdekű adatokhoz akkor, amikor az alaptörvényben is rögzítették, hogy a közpénz felhasználása közérdekű adat.

Rámutatott: az Európai Unióban is elindult egy kezdeményezés arra, hogy a szervezetek, amelyek forrásul több mint 10 százalékát az uniótól kapják, azt tüntessék fel. Kijelentette: ez sem megbélyegző.

Hangsúlyozta: a Velencei Bizottság, amely javaslatainak többségét figyelembe vették, az átláthatóság biztosítását legitim célnak tekinti.

Ez utóbbit hangsúlyozta felszólalásában Répássy Róbert fideszes alelnök is.

A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozásról szóló javaslaton is kezdeményezett változtatásokat a testület. Befogadták például az LMP-s Hadházy Ákos kezdeményezését, amely a többi között pontosítja a választási eljárást érintő módosításokat.

A testület ülésén azonban mind a szocialista Bárándy Gergely, mind a jobbikos Gyüre Csaba azon véleményének adott hangot, hogy az előterjesztés csökkenti a pártok közötti esélyegyenlőséget, ezért az szerintük az ellenzéki pártok számára elfogadhatatlan. Mindketten az LMP-től vártak választ arra: támogatják-e az előterjesztést.

Hadházy Ákos (LMP) erre úgy felelt: bár "a legmagasabb szintekről üzengetnek neki", hogy fogadják el a törvényjavaslatot, de mivel a változtatások azon "köszönő viszonyban sincsenek" az általuk kezdeményezettekkel, ezért azt szerinte se szavazhatják meg ellenzékiek.

MTI; Fotó: Népszava

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.