Francia választások: nem tudni, milyen lesz az új Macron-féle nemzetgyűlés ideológiai profilja
Mivel Emmanuel Macron francia köztársasági elnök centrista politikus, az általa alapított, a vasárnapi nemzetgyűlési választáson várhatóan nagy arányú győzelmet arató Köztársaság lendületben (LREM) centrumpárt képviselőiről nem lehet tudni, hogy milyen ideológiát fognak képviselni az új nemzetgyűlésben - mondta Soós Eszter Petronella az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
A Franciaország-szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy vasárnap tartják Franciaországban a nemzetgyűlési - vagyis a parlamenti alsóházi - választások második fordulóját, amelyen az előzetes várakozások szerint alacsony részvétel mellett Emmanuel Macron köztársasági elnök pártja tarolhat.
Soós Eszter Petronella azt mondta:
"az új nemzetgyűlésben várhatóan akár négyötödös többséget szerző, mindössze egy éve alapított centrumpárt képviselői közül sok lesz tapasztalatlan, nem professzionális politikus, ami a kormány számára előnyt és hátrányt is jelent."
Előnye az üzenet, amely szerint meg lehet újítani a közéletet, a "becsontosodott elit" lecserélhető. Hátránya, hogy ha jön egy konfliktusosabb reform, amely rövid távon fájdalmas, hosszú távon viszont eredményt hozhat, akkor elképzelhető, hogy az "újoncok" megijednek a nyomástól vagy a saját döntésük súlyától.
"Ugyanakkor, ha ebből az okból az 577 fős alsóházban várhatóan mintegy 400 képviselői helyet szerző párt politikusaiból akár 150 le is morzsolódik, a centrummozgalomnak még mindig megmarad az abszolút többsége"
- tette hozzá.
"Így ez a jelenség az elkövetkező években inkább szórakoztató eleme lehet a francia belpolitikának, mintsem a kormányzást bénító dolog"
- jegyezte meg.
Az elkövetkező néhány hét legizgalmasabb kérdésének a szakértő azt nevezte, hogy kik lesznek a nemzetgyűlés tisztviselői: ki lesz az elnöke, illetve kik lesznek a bizottsági elnökök.
Azzal kapcsolatban, hogy a nap folyamán várhatóan alacsony választói részvétel mellett kap a centrumpárt elsöprő többséget a nemzetgyűlésben, Soós Eszter Petronella azt mondta: a francia többségi választási rendszer, amely felerősíti a győztes párt eredményét. Példaként említette, hogy az első fordulóban a teljes népességnek mindössze 10-11 százaléka szavazott ugyanerre a pártra, ami 32,2 százalékos győzelmet jelentett a centrummozgalomnak.
Megjegyezte: igaz, ehhez kellett egy nagyon gyenge szocialista párt, egy nagyon nehezen boldoguló republikánus párt, és kellett a Nemzeti Front belső válsága, amely az elnökválasztás második fordulója után tört ki.
A választásra jogosultak 17,75 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami másfél százalékponttal alacsonyabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 21,41 százalék szavazott délelőtt. Ha a tendencia a nap folyamán nem változik, rekordméretű lesz a távolmaradás, s a választók alig 45 százaléka járul estig az urnákhoz.
MTI; Fotó: independent.co.uk
