Juncker fenyegetőzik, Avramopulosz szerint pedig nem jó ötlet a határkerítés
A terrortámadások sokkja után Brüsszel – félig vagy teljesen – agyhalott bürokratái úgy érezték, itt az ideje a „lényeggel” foglalkozni. De nem ám a terrorizmussal, hanem Magyarországgal, a kötelező migránskvótával és az Európát védő határkerítésünkkel. Ezen a pénteken éppen Junckerre és Avramopuloszra hárult az üzengetés, fenyegetőzés háládatlan feladata.
Kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a „menekültek” európai uniós tagországok közötti elosztásától elzárkózó tagállamok, köztük Magyarország – fenyegetőzött Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy német lapinterjúban. Hogy ezt a nyilatkozatát milyen állapotban tette, arról nincs hír. A Der Spiegel című hírmagazin szombati keltezésű – digitális formátumban péntek este megjelent – számában közölt interjúban kiemelte: a bizottság a következő héten tárgyal az ügyről, és ő személyesen azt pártolja, hogy indítsák meg az eljárást, mert
az európai szolidaritásról van szó, amely nem lehet egyirányú utca.
Eközben Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos azt tartotta fontosnak leszögezni a tagországok belügyminisztereinek pénteki, luxemburgi ülése után, hogy
nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.
Arra a kérdésre, hogy miért változott a véleménye a kerítésekkel kapcsolatban, hiszen 2013-ban görög védelmi miniszterként védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést, Avramopulosz azt válaszolta, hogy az egy teljesen más helyzet volt, mint a mostani. (A mennyezet ekkor sem szakadt le – A szerk.) Mint mondta, védelmi miniszterként az volt a feladata, hogy megvédje az országát az esetleges ellenségektől, de
a menekültek és migránsok nem az ellenségeink, ezek a kétségbeesett emberek nem is betolakodók vagy megszállók, ezért méltósággal, a nemzetközi és az európai jog előírásainak megfelelően kell velük bánni.
Arra a kérdésre, mi a különbség a magyar és a görög kerítés között, azt mondta, hogy az két teljesen különböző dolog, a két ország helyzetét egyáltalán nem lehet összehasonlítani. Közölte:
Európa nem egy erőd és soha nem is fog azzá válni.
Az uniós biztos emellett hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak részt kell vennie a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó mechanizmusban, arról ugyanis közösen hozták meg a döntést. Aláhúzta: ez közös felelősség, erkölcsi, politikai és jogi kötelesség. „A szolidaritás nem egyirányú utca” – mantrázta Avramopulosz, kiemelve, hogy az Európai Bizottság az „uniós szerződések őreként” cselekedni fog, ha azt látja, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják a közös értékeket.
Két éve megy a kvótaterror
Emlékezetes, az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el a kötelező menekültkvóták felállítását 2015 szeptemberében. Dimitrisz Avramopulosz május közepén cselekvésre szólította fel azokat az országokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, és közölte, ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett tagállamokkal szemben. Az Európai Bizottság várhatóan jövő szerdán fogja bejelenteni, hogy miképpen kíván fellépni a „renitens” tagállamok ellen, az esetleges konkrét jogi eljárásokat azonban egyes szakértők szerint legkorábban szeptemberben indíthatják meg, amikor lejár a tanácsi határozat kétéves határideje.
Forrás: MTI. Vezető képünkön Juncker és Avramopulosz barátkoznak; Forrás: flickr.com
