Pesti Srácok

Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása mellett

Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása mellett

Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása és az ahhoz kapcsolódó szabályozás mielőbbi kidolgozása mellett - mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, miután osztrák kollégájával tárgyalt.

Áder János kiemelte: a két országnak felelőssége világossá tenni, hogy az amerikai elnök döntése a szerződésből való kilépésről nem befolyásolhatja annak végrehajtását. Magyarországot és Ausztriát összeköti az is, hogy azoknak az országoknak a magabiztosságával, önbizalmával beszélhetnek a klímamegállapodásról, amelyek elmondhatják magukról, hogy 1990 óta úgy nőtt GDP-jük, hogy közben csökkent az energiafelhasználásuk - magyarázta.

Megjegyezte: arra számítanak, hogy az amerikai szövetségi államok között egyre többen lesznek olyanok, amelyek "a párizsi út folytatása" mellett döntenek.

A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok jelentőségét, és azt mondta, osztrák partnerével egyetértettek, hogy e kapcsolatoknak tovább kell bővülniük. Mint mondta, már hosszú évek óta Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztria, az éves kereskedelmi forgalom tízmilliárd euró körül alakul. Sok osztrák cég működik Magyarországon, mintegy 70-75 ezer embernek adnak munkát, és sok magyar talál magának kenyérkereseti lehetőséget Ausztriában - mutatott rá.

PestiSracok facebook image

Áder János kitért rá: megbeszélésükön szó volt a paksi atomerőmű-beruházásról is. Ausztria álláspontja az atomenergia használatáról más, mint Magyarországé - emlékeztetett, hozzátéve: abban viszont egyetértenek, hogy minden atomerőmű működésénél a legfontosabb a biztonság kérdése.

Közölte: a két ország között jó együttműködés alakult ki ezen a területen, szakembereik évente megvitatják az atomenergiával kapcsolatos kérdéseket. Ez az együttműködési szándék továbbra is megvan Magyarországon - mondta.

Alexander van der Bellen is arról beszélt, hogy a Magyarországot és Ausztriát összekötő régi, különleges kapcsolat fényében nem meglepő, hogy a gazdasági együttműködés ilyen jól alakul.

Az energiapolitikával kapcsolatban elmondta: a két ország álláspontja hasonló a klímaváltozás ellen foganatosítandó intézkedések szükségességéről. Az "nem újdonság", hogy az atomenergia alkalmazásáról eltér az álláspontjuk, de érthető, hogy a vízenergia tekintetében Ausztriának jobb kiinduló feltételei vannak - közölte.

Megjegyezte: a két ország több kulturális és természetvédelmi projektben is együttműködik.

Alexander van der Bellen arról is beszélt, hogy reggel egyetemi rektorokkal, rektorhelyesekkel találkozott, és reméli, hogy a feszültség a CEU és a magyar kormány között megszüntethető lesz.

A civil törvényre vonatkozó kérdésre Áder János kifejtette: meg kell várni a parlament döntését. A Velencei Bizottság sem kifogásolta a szabályozás célját, szándékát - fűzte hozzá.

Alexander van der Bellen azt mondta: üdvözölné, ha a Velencei Bizottság minden ajánlását komolyan vennék.

Az uniós kvótákkal kapcsolatos érdeklődésre a magyar köztársasági elnök közölte: Magyarország álláspontja ismert, a "kényszerkvótákkal" nem ért egyet. Messze nem csak Magyarországot érintő problémáról van szó, az áttelepítés eddigi gyakorlata is bizonyítja, hogy nem ez a megoldás - vélekedett.

Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint meg kell védeni Európa határait, a menekülteket az első biztonságos országban kell ideiglenesen letelepíteni, biztosítani kell a feltételeket, hogy mielőbb visszatérhessenek a szülőföldjükre, továbbá az ottani megélhetéshez szükséges feltételeket is garantálni kell. A gazdasági és politikai menekülteket külön kell választani - közölte. Hozzátette: ma már Ausztria is más álláspontot képvisel, mint korábban.

Az osztrák államfő kijelentette: országa eddig nem tejesítette a feltételeket, de az előző években több tízezer menedékkérőt fogadott be. Idén a helyzet tovább csillapodott, inkább Olaszországban súlyos a helyzet, de ott kevésbé háború elől menekülőkről van szó - magyarázta.

Egy a határellenőrzésre vonatkozó kérdésre az osztrák elnök elmondta: a magyar és az osztrák rendőrség szorosan együttműködik, és az osztrák oldalon arra törekednek, hogy a közlekedés megfelelő kezelésével a nagyobb dugókat elkerüljék. Ugyanakkor ilyen probléma nemcsak a magyar szakaszon van, hanem a szlovén és a német szakaszon is komoly várakozási időre kell számítani - tette hozzá.

Alexander van der Bellen budapesti látogatása végén, délután Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével tárgyal.

MTI; Fotó: Kovács Tamás, MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.