Pesti Srácok

Bérkommentelőket fizetett a Jobbik, hogy lejárassák a párt bírálóit

Bérkommentelőket fizetett a Jobbik, hogy lejárassák a párt bírálóit

Több tízmillió forintot áldozott a Jobbik bérkommentelőkre, akiknek a feladata az volt, hogy lejárassák a párt bírálóit - írta meg a Magyar Idők, birtokukba jutott szerződésekre hivatkozva. A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a megbízás 2012-től 2015 végéig tartott, ez idő során tizenkét személy közel 34 millió forintot keresett.

A lap szerint a lista nem teljes, ugyanis megyei és választókerületi kommentelők nem szerepelnek rajta. A megbízottak között több jelenlegi Jobbik-tag, illetve önkormányzati képviselő neve is feltűnik, például Hocza Tamásé, aki a párt Borsod-Abaúj-Zemplém megyei alelnöke, választókerületi elnöke, és havonta 66 ezer forintot kapott a kommentelésért, így több mint 3 és fél év alatt közel 2,5 millió forintot keresett. Sátoraljaújhely jobbikos képviselője már havonta 74 ezerért, összesen 3,1 millió forintért írta kommenteket. A legmagasabb fizetést pedig, havi 95 ezer forintot Bogdán Szabolcs jobbikos kapta, aki a többiekhez hasonlóan mintegy 3 és fél évig "figyelte a médiát", összesen közel négymillió forintért.

"Ezek az emberek nemcsak azt figyelik, hogy kik miként vélekednek a pártról, de saját tagjaik bejegyzéseit is ellenőrizik" - mondta el a lapnak a párt egyik megszűnt alapszervezetének elnöke.

Frissítés: A Jobbik perrel fenyegeti a Magyar Időket

PestiSracok facebook image

A Magyar Idők kedden megjelent cikke után közleményt adott ki a Jobbik, melyben tagadják, hogy bérkommentelőket alkalmaztak volna, és azt ígérik, bíróságra viszik az ügyet. "A fideszes pártszócső cikkében említett személyek 2012 tavaszától 2015 végéig a Jobbikpártalapítványa által létrehozott Egyensúly Média Intézet keretein belül végeztek napi médiafigyelést: az írott és online napi és heti sajtó, az országos televíziók napi híradóblokkjai és egyes politikai műsorai, valamint az országos rádióadók híreinek kigyűjtése, szemlézése és szakmai szempontból való csoportosítása volt a feladatuk. Az adatsorokat végül az Intézet elemző munkatársai dolgozták fel. Ez a tevékenység teljesen szokványos a nemzetközi és a hazai politikai életben is. Egyiküknek sem volt feladata soha a közösségi médiában bármilyen jellegű feladat elvégzése, se figyelés, se bérkommentelés." - olvasható a közleményben.

A párt még hozzátette, hogy nem csak a Magyar Időket, hanem mindenkit, aki átvette a cikket is várják majd a bíróságon.

Magyar Idők

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.