Pesti Srácok

Cáfolja a NATO a hazánkat ért kritikákat

Cáfolja a NATO a hazánkat ért kritikákat
Budapest, 2015. november 19. Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Jens Stoltenberget, a NATO fõtitkárát (b) a Parlamentben 2015. november 19-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

A NATO a Magyar Idők kérdésére határozottan cáfolta a brüsszeli Politico című lapban a Magyarország és a katonai szövetség közti bizalmatlan viszonyról írtakat. A portál anonim forrásokra támaszkodva számol be növekvő orosz befolyásról hazánkban. A nagyrészt liberális, köztük Soros Györgyhöz kötődő médiumokra hivatkozó cikk állításait a magyar baloldali ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság napirendjére venné.

A NATO sajtóközpontja által a laphoz eljuttatott közlemény a szervezet egy tisztviselőjét idézve állítja, hogy Magyarország értékes tagja a katonai szövetségnek, és a titkosszolgálati NATO-információkhoz minden tagállam egyformán hozzáfér, ez alól hazánk sem kivétel. A Magyar Idők a Politico nevű brüsszeli lapban megjelent, rossz­indulatú híreszteléseket tartalmazó cikk kapcsán kérte a NATO állásfoglalását. A liberális portál a budapesti amerikai nagykövetség egy korábbi tisztviselőjére, a brüsszeli NATO-főhadiszállás „egyes tisztjei­re” és állítólagos magyar titkosszolgálati szakértőkre hivatkozva állítja, hogy a szövetség nyugati tagállamai­ban „mindenki azt gondolja”, hogy Magyarország megbízhatatlan, és a tisztviselők utasítást kaptak, hogy „ne adjanak semmilyen bizalmas információt a magyaroknak, még ha rendelkeznek is a megfelelő engedélyekkel”. A cikk a Soros Györgyhöz köthető 444.hu információira is támaszkodott, és megszólaltatták az erősen kormánykritikus korábbi budapesti amerikai nagykövetet, Eleni Kounalakist is. Ezenkívül a magyar kémelhárítás műveleti igazgatói posztjáról elbocsátott Katrein Ferenc tavasszal előadott történetét vették elő ismét. Annak ellentmondásaira Földi László ezredes, az Információs Hivatal volt műveleti helyettese mutatott rá márciusi megjelenésekor, amikor kifejtette: mindez egy jól felépített lejáratókampány része volt. Az elbocsátott kémelhárítási igazgató leporolt története mellett egy áprilisi 444.hu-cikkről is említést tesz a belga lap, amelyben az állt, hogy a nemzeti konzultáció weboldalát használók adatait Oroszország számára tette elérhetővé a kormány. A Politico cikkének címe fenyegető mértékű magyarországi orosz befolyást vizionált, ám ezt konkrét tényekkel nem támasztották alá. A brüsszeli hírportálon megjelenteket elsőként a 444.hu közölte, a magyar balliberális ellenzék pedig tényként kezelte az állításokat.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje megdönthetetlen bizonyítékként értékeli a liberális brüsszeli lap állításait

Botka László csütörtökön bejelentette, hogy a szocialisták kezdeményezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsága együttes ülésének összehívását, amelyet július utolsó napjára tűztek ki. A Politicóban megjelentekre alapozva jelentette ki az MSZP miniszterelnök-jelöltje, hogy a kormányfő „seftel” a magyar emberek biztonságával. Botka László „megdönthetetlen” bizonyítékai egyikeként említette a 444.hu-n tavasszal közölteket, illetve a brüsszeli lap híradását, amely szerint több mint 300 orosz titkos ügynök tartózkodik Magyarországon. A Politicóban közöltek megalapozatlanságára jellemző, hogy hazánk NATO-mintaország voltát is gyanús körülménynek tüntetik fel. Mint írják, Magyarország annak ellenére vállalta, hogy teljesíti azt a NATO irányelvei között szereplő előírást, amely szerint a tagállamoknak a GDP-jük két százalékát kell honvédelemre fordítaniuk, hogy azt jelenleg csak öt tagállam teljesíti. Ezenkívül a Koszovóban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő és az Észtországban is jelenleg gyakorlatokat folytató magyar NATO-csapatok misszióját Orbán Viktor színjátékaként említették, amellyel a Kremllel fenntartott baráti viszonyát takargatja. A lapunknak küldött NATO-nyilatkozat az említett küldetéseket is értékes hozzájárulásként jellemezte, ezzel együtt a katonai szövetség sajtóirodája kiemelte Magyarországnak a szövetség keleti régiójának kollektív védelmében betöltött szerepét is.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Idők, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.