Pesti Srácok

Rendőrök között robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő Pakisztánban

Rendőrök között robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő Pakisztánban

Legalább 25 ember, köztük 9 rendőr életét vesztette és további 52 ember megsebesült a kelet-pakisztáni Lahorban egy öngyilkos merényletben, amely a rendfenntartó erők tagjai ellen irányult - közölték hétfőn pakisztáni tisztségviselők.

A testén 10-12 kilogrammnyi robbanószert viselő merénylő motorkerékpárjával egy ellenőrzőpont rendőrei közé hajtott, és felrobbantotta magát. Hamad Raza, a tartományi rendőrség szóvivője közölte: a merényletet a tartományi kormány székhelyének közelében követték el. A sebesülteket kórházba szállították, a rendőrség lezárta a környéket, a helyszínre kivezényelték a hadsereget. Csaudri Niszár Ali Hán pakisztáni belügyminiszter elmondta, hogy a sebesültek többsége szintén rendőr, és tekintettel némelyikük válságos állapotára, a halálos áldozatok száma növekedhet.

Közleménye szerint a merényletet a Tehrik-e-Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib csoport követte el. Ugyanez a szervezet vállalta magára az áprilisban, szintén Lahorban a hadsereg ellen elkövetett öngyilkos merényletet, amelyben legalább hat ember meghalt és 18 megsebesült.

Pakisztánban, különösen az Afganisztánnal határos, északi törzsi területeken gyakoriak a tálib - és egyéb - lázadók által elkövetett öngyilkos merényletek és robbantások. A pakisztáni tálibok korábban Észak-Vazirisztán tartománynak csaknem teljes területét ellenőrzésük alatt tartották, a biztonsági erők azonban 2014 júniusában hadjáratot indítottak ellenük, és a tartomány nagy részéről kiűzték őket, jelentős részüket a szomszédos Afganisztánba.

PestiSracok facebook image

A február első felében elkövetett, mintegy 130 ember életét követelő merényletek után a pakisztáni hadsereg hadműveletet hirdetett az országban tevékenykedő szélsőségesek és lázadók ellen.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)