Pesti Srácok

Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt a lengyel államfő

Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt a lengyel államfő

Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt hétfőn a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat.

Andrzej Duda elnök visszaküldte a szejmnek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt - derült ki a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján megjelent, a lengyel alkotmány megfelelő előírására hivatkozó bejegyzésből.

A törvények megvétózását Andrzej Duda a múlt héten jelentette be. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részét alkotja, akárcsak a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, amelyet az elnök a múlt kedden viszont aláírt.

A lengyel államfői hivatal honlapján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjainak megválasztását nevezik a szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsóház háromötödös többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszenzus eredményeként jöjjön létre.

PestiSracok facebook image

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parlamenti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlamentben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást. Egyes politikusok nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy ezt egy utólagos törvénymódosítással oldják majd meg.

A hétfői indoklásban az államfői hivatal a KRS-tagságra pályázó jelöltek állítására vonatkozó megoldásokat is kifogásol. Az államfő úgy értékeli, hogy a jelenlegi változat nem biztosítja "különféle bírói csoportok" képviseletét. A KRS-ben jelenleg a felsőbb szintű bíróságok képviselői vannak "túlreprezentálva" - véli Duda, "betegesnek" minősítve ezt az állapotot.

Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében.

Andrzej Duda a múlt héten bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett.

Az Európai Bizottság (EB) szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen amiatt, hogy a hivatalos közlönyben előző nap közzétették a Duda által aláírt, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt. Előtte, múlt szerdán az EB kilátásba helyezte: amennyiben a KRS-t és a legfelsőbb bíróságot érintő, Duda által megvétózott törvények mégis hatályba lépnek, kész elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!