Beszólt a magyaroknak és a lengyeleknek a szlovák kormányfő

Fico annak kapcsán foglalt világosan állást az EU, illetve a formálódó mag-Európa mellett, hogy múlt héten koalíciós válság tört ki Szlovákiában: az eurószkeptikus koalíciós párt minisztere korrupciós botrányba keveredett, és a párt a kormányból való kilépéssel fenyegetett. Ez kisebbségi kormányzáshoz, majd feltehetően előrehozott választásokhoz vezethetett volna, de ezt egy tegnapi újabb koalíciós alkuval sikerül elkerülni - írja a Portfolio.

- jelentette ki Fico az EurActive tudósítása szerint, majd a Reuters összefoglalója szerint ezen háttér alapján rögzítette azt, hogy az ő politizálásának bizony az az alapja, hogy a magországokhoz akarja közelíteni az országot.

A Portfolio szerint magországok alatt azt a formálódó mélyebb integrációs közeget kell érteni, ami a német-francia elképzelések mentén alakul. Emmanuel Macron francia elnökké választásával Angela Merkel német kancellár is azt állapította meg a minap, hogy érdemes harcolni az EU-ért, de ezért erőfeszítéseket is kell tenni, azaz csak az integráció mélyítésén keresztül vezet az út az eurózóna egységének megtartása érdekében.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a szeptember 13-i évadnyitó beszédében fogja vázolni a bizottsági elképzeléseket az integráció mélyítésének lehetséges irányairól, és ezzel párhuzamosan zajlik a német-francia tervek kidolgozása is. Igaz ezen a síkon a lendület majd a szeptember 24-i német választások után bontakozik ki. Az már látszik, hogy a 2020 utáni közös uniós költségvetés kifizetéseihez az eddiginél több, a jogállamisági kritériumok meglétét is feltételként akarják szabni mind a németek, mind a Bizottság - vélekedik a Portfolió.

Közben az Európai Bizottság tavasz óta immár öt vitaindító anyagot hozott nyilvánosságra, legutóbb az integráció ötféle forgatókönyvéhez tartozó költségvetési összefüggésekkel, amelyeket Magyarország szempontjából mi is kiveséztünk. Amint rámutattunk: a belső eurózóna költségvetés plusz forrásokat is ígérhet Magyarországnak, amelyhez az eurón kívüli, de EU-tagok nem férnének hozzá és a jelek szerint ilyen anyagi ösztönzőkön keresztül szorítaná rá az Európai Bizottság (és a nagy tagállamok) a kisebb kelet-közép-európai országokat a csatlakozásra és szuverenitásuk valamelyes feladására. Ezzel párhuzamosan azonban immár az atombombaként is nevezett 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának küszöbére értek a brüsszeli folyamatok Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Emellett a menekültek egyszeri kötelező szétosztásával kapcsolatos döntés miatti ellenkezés jegyében az Európai Bíróságon keresi Magyarország, Szlovákia és Lengyelország az igazát. A legutóbbi jel szerint a főtanácsnok indítványa bukást vetít előre ezen országok számára. Mindezek mentén különösen beszédes, hogy Fico korábbi alkuja keretében vállalta, hogy Szlovákia 100 menedékkérőt befogadna Görögországból és Olaszországból, hogy elkerülje a másik három V4-ország számára kilátásba helyezett retorziót (anyagi büntetést, ha nem vállaljuk a befogadást). Fico tegnapi kijelentése után még inkább világos, hogy a V4-egység az EU-integráció témájában nem igazán tartható fenn: a szlovákok mindenképpen a német-francia tengely által alakított integrációs vonalhoz akarnak tartozni, ráadásul nekik már van eurójuk. Közben viszont a magyar és a lengyel kormány álláspontja egyelőre inkább a kivárással (jó a status quo), és az ellenséges/gyanakvó jelzővel illethető az integrációs elképzelések mentén. Azt persze Orbán Viktor kormányfő is érzékeltette már, hogy tisztában van vele: ősztől nagy jelentőségű változások kezdenek kibontakozni az EU-ban.

PS/Portfolió Fotó: Szent Korona Rádió