Pesti Srácok

A kettős mércét nem szabad elfogadni a kormány szerint

A kettős mércét nem szabad elfogadni a kormány szerint

A kettős mércét nem szabad elfogadni - írta a Velencei Bizottságnak a felsőoktatási törvény módosítása ügyében közzétett véleménye kapcsán pénteken kiadott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A kormány megvizsgálta az Európa Tanács szakértő testületének véleményét és egyetértett azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezése, a feltételek meghatározása az egyes országok szuverén joga. A külföldi felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó szabályok az európai országokban jelentős eltérést mutatnak, nincsenek európai standardok. A kormány üdvözli a Velencei Bizottságnak azt a megállapítását, mely szerint a magyar törvényben meghatározott feltételek - nemzetközi szerződés előírása a nem EGT országok vonatkozásában, a székhely szerinti országban való tényleges működés valamilyen formájának megkövetelése, a névazonosság elkerülése vagy a munkavállalási engedély megkövetelése - a jövőre nézve legitimek a magyar törvényhozó részéről.

- áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében, mely kitér arra is: a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie. A kormány vitatja a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely szerint a fenti követelményeket a hazánkban már működő külföldi oktatási intézmények esetén - kellő határidő megadásával - ne lehessen előírni. Sajnálattal és értetlenül áll a kormány az előtt a tény előtt, hogy a Velencei Bizottság megállapításainak döntő részét a CEU New York, illetve a Közép-Európai Egyetemre vonatkoztatva alapítja, noha a Velencei Bizottság is elismeri, hogy a törvénymódosítás több Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint. Ugyanakkor a Velencei Bizottság is elismeri, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben a CEU New York - Közép-Európai Egyetemhez hasonló, kettős identitással rendelkező felsőoktatási intézmény sehol sem működik.

- áll a közleményben. A Velencei Bizottság pénteken közzétett előzetes véleménye szerint alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan. A bizottság véleménye szerint miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis "túlságosan szigorú sőt akár indokolatlan".

MTI; Vezető kép: Origo

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.