Pesti Srácok

Nem irigyeljük most az ellenzéket, a KSH adatait nehéz félremagyarázni

Nem irigyeljük most az ellenzéket, a KSH adatait nehéz félremagyarázni

A júniusi béradat pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja - így kommentálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a júniusi béradatokról kedden kiadott jelentését. Varga Mihály szerint a keresetek növekedési üteme összhangban van a kormány várakozásaival, a Fidesz frakció pedig úgy vélekedik, hogy "ha az ellenzéken múlna, a keresetek sem növekednének".

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozása szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés következtében. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít az év második felében, sőt ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, magasabb bérnövekedési adatokat sem tart kizárhatónak. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérkiáramlás nyomán erősödő belső keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövőre még tovább gyorsulhat és éves átlagban 3,4 százalékos lehet. A feszes munkaerőpiac, a növekvő bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentősen hozzájárulhat.

Varga Mihály: a keresetek növekedési üteme összhangban van a kormány várakozásaival

A bruttó átlagkeresetek júniusi 14,4 százalékos, illetve az első félévi 12,5 százalékos növekedése összhangban van a kormány várakozásaival, amelyek szerint az év további részében is nőni fognak a bérek és emelkedik a foglalkoztatottak száma - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva. Hangsúlyozta, a kormány arra törekszik, hogy Magyarország hosszú távú versenyképessége ne az olcsó munkaerőre épüljön, hanem a hozzáadott értékláncra. Az elmúlt hónapokban született intézkedések, illetve az életpályamodellek elindítása kedvezően hatott a keresetek növekedésére, de hozzájárult az is, hogy a gazdaság erősödésével a versenyszféra munkaerőigénye folyamatosan nő - fejtette ki. Varga Mihály felidézte a tavaly novemberben elfogadott hatéves bérmegállapodást, kiemelve, a munkaadók is úgy látták, hogy a következő évek gazdasági növekedése megteremti azt a forrást, ami lehetőséget ad a béremelésekre. A kormány pedig azt vállalta, hogy a járulékok szintjének jelentős csökkentésével segíti a keresetek növekedését - tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter szerint jó esély van arra, hogy a hatéves megállapodás további részei is megvalósuljanak. Ha az első fél évben 10 százalékos volt a reálbérek emelkedése, akkor ebben az évben olyan mértékű kereset-növekedés lesz, ami megteremti annak esélyét, hogy jövőre a járulékcsökkentésben is a maximumig tudjon elmenni a kormány - fogalmazott Varga Mihály. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte: a reálbérek négy és fél éve töretlenül emelkednek Magyarországon, ami a hazai fogyasztás felfutásával a magyar gazdaság növekedését is érdemben segíti. A tárca hangsúlyozta azt is, hogy az idei év elejéhez hasonló létszám növekedési ütem több mint másfél évtizede nem volt Magyarországon a versenyszférában, ahol júniusban - a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál - kiemelkedő mértékben, csaknem 60 ezerrel bővült a létszám. A hatéves bérmegállapodás tovább segítheti a foglalkoztatás bővülését és enyhítheti a munkaerőpiacon kialakult bérfeszültségeket. A következő években a megállapodás hatására csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is nőhetnek Magyarországon.

PestiSracok facebook image

A növekedés annak köszönhető, hogy a Fidesz-KDNP kormány folyamatosan csökkenti az adókat, így nőnek a bérek

A vezető kormánypárt szerint azonban

A Fidesz frakció közleményében kiemelik: a KSH adatai szerint nőttek az átlagkeresetek, továbbá jelentősen nőtt a minimálbér, a szakmunkás minimálbér és több ágazatban átfogó béremelés zajlik.

- olvasható a Fidesz MTI-hez eljuttatott közleményében.

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.