Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Soros Magyarország ellen is lobbizott

PPestiSrácok.hu Forró drót 2017. augusztus 15. 08:35
Soros Magyarország ellen is lobbizott

A liberális milliárdos, Soros György megsokszorozta lobbi-erőfeszítéseit, köztük a szülőhazája, Magyarország egyes törvényei elleni fellépését - írta hétfőn a The Washington Free Beacon konzervatív hírportál.

A portál képviselőházi és szenátusi dokumentumokból kiderülő adatokat sorolt, és kitért Sorosnak egyes magyar törvények elleni lobbizására is. A Nyílt Társadalom Politikai Központ - amelynek székhelye az amerikai fővárosban, Washingtonban van, és teljesen független az ösztöndíjakat adó Nyílt Társadalom Alapítványoktól - az idei év első hat hónapjában 4,6 millió dollárt költött lobbizásra, már csaknem annyit, mint tavaly, az egész évben összesen. A Nyílt Társadalom Politikai Központnak három lobbistája van az amerikai törvényhozásban: mindhárman lobbiznak Soros céljai érdekében, de nemcsak a képviselőházban és a szenátusban, hanem a Nemzetbiztonsági Tanácsban, a védelmi minisztériumban és a külügyminisztériumban is. A portál nem nevezi meg a lobbistákat.

- fogalmaz a portál. Közli, hogy Soros április és június között 17 különböző ügyben finanszírozott lobbistákat, és köztük konkrétan megemlíti a külföldről finanszírozott szervezetek szabályozásáról készült magyar törvény elleni lobbitevékenységét.

PestiSracok facebook image

A The Washington Free Beacon utal arra, hogy a magyar parlament júniusban elfogadta azon külföldi finanszírozású szervezetek működését szabályozó törvényt, amelyek "veszélyeztetik az ország politikai és gazdasági érdekeit, és beavatkoznak intézményei működésébe".

A portál által idézett kongresszusi dokumentumokból az is kiderül, hogy Sorosék - a nemzetközi akadémiai szabadságra hivatkozva - lobbiztak a magyar felsőoktatási törvény ellen is, amelyet a Politikai Központ CEU-törvénynek nevez.

"Soros Nyílt Társadalom Alapítványai egy sor prominens NGO-nak (nem kormányzati szervezetnek) adtak pénzt Magyarországon" - hangsúlyozza a portál, hozzátéve, hogy a Soros-csoport szerint a felsőoktatási törvény "a demokratikus hangok elfojtását célozza Magyarországon".

A The Washington Free Beacon szerint a Nyílt Társadalom Politikai Központ 2012-ben 12,4 millió, 2015-ben 8,5 millió, 2016-ban pedig 5,6 millió dollárt költött politikai céljai megvalósítására.

MTI, The Washington Free Beacon; Vezető kép: Above Top Secrets

Kapcsolódó témák
nyílt társadalom alapítvány vezető soros györgy ngo
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.