Pesti Srácok

Svédországtól kap lehetőséget Magyarország, hogy leckét adjon toleranciából

Svédországtól kap lehetőséget Magyarország, hogy leckét adjon toleranciából

Magyarország kezdettől különbséget tett a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között, ezért befogadná a svéd hatóságok által másodszor is elutasított menekültet, Aideen Strandssont, akit életveszély fenyegetne, ha visszatoloncolnák Iránba.

Magyarország kész segítséget nyújtani annak az iráni nőnek, akit sajtóhírek szerint a svéd hatóságok haza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba, nem törődve azzal, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülhet az élete – közölte Semjén Zsolt. Az Orbán Viktor szabadsága miatt jelenleg a kormányfői teendőket is ellátó miniszterelnök-helyettes közölte, hogy ha Aideen Strandsson menedéket kér hazánktól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van. Semjén hangsúlyozta, Magyarország a kezdetektől különbséget tett a gazdasági migránsok és a valódi menekültek között, és az előbbiektől megvédik az országot, míg az utóbbiakon segítenek. Kiemelte, hogy az iszlám világban, különösen az arab tavasz óta, a keresztények súlyosan veszélyeztetettek, és nem is feltétlenül az állami üldözés, hanem a helyi muszlim közösségek miatt. Hozzátette, hogy a keresztények könnyen integrálhatók az európai keresztény civilizációba, szemben a muszlimokkal, továbbá ide érkezve elmondhatják, milyen életük van a keresztényeknek a muszlim világban.

A fiatal nő helyzetére az elmúlt napokban a CitizenGo hívta fel a közvélemény figyelmét, egyúttal petíciót indított annak érdekében, hogy jobb belátásra bírja a svéd kormányt, amely a saját szabályozásának és a genfi egyezménynek is ellentmondva, másodszor is elutasította a menedékjogi kérelmét. Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, nem sokkal később nyilvánosan megkeresztelkedett, ellentétben azokkal a menekültekkel, akik a megtorlástól félve, nem merik nyilvánosan felvállalni a megtérésüket.

PestiSracok facebook image

– követeli petíció­jában a szervezet.

magyaridok.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!