Pesti Srácok

Támadást indítottak Magyarország ellen, mert a Soros-terv útjában áll

Támadást indítottak Magyarország ellen, mert a Soros-terv útjában áll

A Fidesz amerikai sajtóhírek alapján úgy értékeli, hogy Sorosék Washingtonban is "áskálódnak" Magyarország ellen, mert Magyarország a "Soros-terv" útjában áll.

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: ezt egy washingtoni hírportál tárta fel képviselőházi és szenátusi dokumentumokra hivatkozva. Közölte: Soros György a washingtoni székhelyű Nyílt Társadalompolitikai Központon keresztül dollármilliókat költ arra, hogy politikai céljait elérje, és ezek között első helyen szerepel a Magyarország elleni támadás. Hozzátette: idén megduplázódott ez a "lobbipénz", Soros György az első félévben 4,6 millió dollárt, vagyis 1,2 milliárd forintot költött erre. Mint mondta, Soros György három lobbistát foglalkoztat Washingtonban, akik

Budai Gyula elmondta: a dokumentumok szerint a Magyarország elleni támadás két fő területe a felsőoktatási törvény, vagyis a CEU-törvényként elhíresült jogszabály, és a külföldről támogatott szervezetek szabályozásáról szóló törvény. Szerinte ezeket a támadásokat az indokolja, hogy Magyarország a "Soros-terv" útjában áll, Sorosék ugyanis évi közel egymillió migránst akarnak Európába telepíteni, és a bevándorlás szervezési ügynökségen keresztül akarják "szétteríteni" a bevándorlókat, akiknek pénzbeli támogatást adnának. Hozzátette: Soros György Magyarországon egy olyan kormányt szeretne látni, amit "bábként tud rángatni", ezért mindent megtesz a lobbistáin keresztül Brüsszelben és Washingtonban is, hogy támadást intézzen Magyarország ellen. Budai Gyula hangsúlyozta: a magyarországi, Soroshoz köthető migránspárti civil szervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a "Soros-tervet" megvalósítsák, ezért volt szükség a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadására. Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint a CEU-val kötendő megállapodás ügyében a magyar kormány enyhébb feltételeket szab az egyetem működéséhez, Budai Gyula azt mondta: továbbra sem kommentál sajtóhíreket. Hozzátette: az ügyben Altusz Kristóf helyettes államtitkár folytat tárgyalásokat, amelyek lezárultát követően adnak tájékoztatást a sajtónak. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Fidesz-KDNP nem vesz részt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen.

PestiSracok facebook image

PS/MTI, fotó:H.P.Gy./PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.