Pesti Srácok

Újabb menekülthullámmal fenyeget a német külügyminiszter

Újabb menekülthullámmal fenyeget a német külügyminiszter

A német külügyminiszter szerint nem szabad elhallgatni, hogy újabb menekülthullám fenyegeti Európát. Mint Sigmar Gabriel fogalmazott, ha az Európai Unió nem talál megoldást a menekültek elosztására, „akkor ismét válsághelyzet alakulhat ki". Hozzátette, ezt egyedül párttársának, Martin Schulznak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjének volt bátorsága kimondani mindezt.

Az ugandai látogatáson tartózkodó Sigmar Gabriel a német sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, Uganda évek óta példaértékűen kezeli az erőszaktól és éhségtől sújtott szomszédos Dél-Szudánban kialakult menekültválságot, az utóbbi években majdnem egymillió embert fogadott be - értékelte a miniszter. Sigmar Gabriel az ország egyik menekültek lakta településén tett látogatásán azt mondta,

Ha az Európai Unió nem talál megoldást a menekültek elosztására, „akkor ismét válsághelyzet alakulhat ki" - jelentette ki a külügyminiszter, aki szerint egyedül párttársának, Martin Schulznak, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltjének volt bátorsága kimondani mindezt.

PestiSracok facebook image

Schulz egy interjúban a közelmúltban arról beszélt, hogy Olaszországot összeomlással fenyegeti a Földközi-tengeren Észak-Afrikából érkező menekültek tömege, és így megismétlődhetnek a két évvel ezelőtti folyamatok. Olaszországba az idei év első felében több mint 85 ezer menekült és bevándorló érkezett, ami 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A benyújtott menedékkérelmek száma 25 százalékkal gyarapodott.

A német belügyminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb adatai szerint január eleje és július vége között összesen mintegy 100 ezer menedékkérelmet adtak be Németországban. Tavaly egész évben ez a szám 280 ezer volt, 2015-ben pedig 890 ezer.

Forrás: MTI; fotó: stem.de

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.