Ember legyen a talpán, aki elveszi a kurdoktól Kurdisztánt
Az iraki parlament felhatalmazást adott szerdán a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vitatott hovatartozású, jelenleg kurd irányítás alatt álló Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az ottani olajmezők felett. Az észak-iraki Kurdisztán székhelyén közben hivatalosan bejelentették, hogy az autonóm régió függetlenségéről tartott szeptember 25-i referendumon a résztvevők közel 93 százaléka támogatta egy önálló állam létrehozását.
A népszavazás hivatalos eredményét ismertető Handren Mohamed, az erbíli választási bizottság vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: a referendumon 3 305 925 voksoló, azaz a résztvevők 92,73 százaléka szavazott igennel a Kurdisztán régió és a körülötte lévő kurdok lakta térségek független állammá alakulásáról. Nemmel a voksolók 7,27 százaléka szavazott, míg a választási részvétel 72,16 százalékos volt – tette hozzá. A voksolást az autonóm észak-iraki Kurdisztán régión kívül olyan területeken is megtartották, amelyek feletti befolyásért a bagdadi vezetés és Erbíl verseng egymással.
A referendumot központi kormány egyáltalán nem kívánja tudomásul venni. Az iraki parlament felhatalmazást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat Kirkuk vitatott hovatartozású térségébe, és vegye át az ellenőrzést az ottani olajmezők felett – jelentette az iraki állami televízió. A bagdadi törvényhozás a nap folyamán 13 pontból álló határozatot fogadott el, amely csapatok telepítésére hatalmazza fel a miniszterelnököt Kirkukban és más vitatott területeken. A törvényhozás a dokumentumot később úgy módosította, hogy Bagdadnak tartózkodnia kell bármiféle párbeszédtől a kurdokkal, míg semmissé nem nyilvánítják a szeptember 25-i népszavazás eredményét. A határozat felszólítja emellett a központi kormányt, hogy vonja felelősségre a referendum megtartásával vádolt Maszúd Barzani kurd elnököt. A nap folyamán elfogadott változtatások ugyanakkor nem kötelező erejűek. Az iraki törvényhozók továbbá azt is követelték, hogy zárják be az autonóm kurd régió fővárosában, Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat.
Haider al-Abádi miniszterelnök ugyanakkor az iraki honatyák előtt mondott beszédében kizárta az erőszak alkalmazását a kurdokkal kialakult vitában. Hangsúlyozta: alkotmányos eszközökkel kikényszeríti az iraki szövetségi kormány fennhatóságát a kurd területeken. Abádi egyben leszögezte, nem kíván harcot az iraki állampolgárok között. Abádi azt követelte a kurd hatóságoktól, nyilvánítsák semmissé a Kurdisztán függetlenségéről rendezett népszavazás eredményét. Szerinte párbeszédet kell indítani az alkotmány adta kereteken belül. Hozzátette: soha nem fognak tárgyalni a népszavazás eredményéről. Parlamenti felszólalásában a kormányfő azt is követelte, hogy a kurd erők távozzanak a vitatott hovatartozású területekről.
A kurd harcosok 2014-ben vették át a hatalmat az etnikailag vegyes lakosságú olajtermelő Kirkuk tartományban, miután az iraki hadsereg menekülni kényszerült az Iszlám Állam terrorista szervezet előretörése miatt. A kurdok így megakadályozták, hogy az olajmezők a dzsihadisták kezére jussanak.
Irak követel, fenyeget, de a harctól óvakodik
Szerdán az autonóm kurd régió vezetői elutasították Bagdadnak azt a követelését, hogy adják át a központi kormányzatnak a területükön levő repülőterek ellenőrzését, közben viszont az egyiptomi nemzeti légitársaság bejelentette: az iraki kormány kérésére leállítják erbíli járataikat. Hasonló bejelentést tett a nap folyamán a dubaji Flydubai, a libanoni Middle East Airlines, valamint a Royal Jordanian jordániai légitársaság is. Szóvivőjének közlése szerint a Flydubai szeptember 30-tól függeszti fel erbíli járatait. Törökország jelezte, hogy helyi idő szerint péntek estétől szünetelteti a török légitársaságok kurdisztáni járatait. Az erbíli török konzulátus közlése szerint a Turkish Airlines, az AtlasGlobal valamint a Pegasus légitársaságok érintettek. Abádi kedden adott háromnapos határidőt adott a kurd vezetőknek. Bagdad nemzetközi légi blokádot helyezett kilátásba, ha az autonóm terület nem tesz eleget a követelésnek.
A törökök az alkalmat lesik a beavatkozásra
A nap folyamán az iraki hadsereg közlése szerint magas rangú delegációjuk indult a szomszédos Iránba, hogy „egyeztessék katonai erőfeszítéseiket”. A közlemény nem részletezte a látogatás célját, ugyanakkor széles körben úgy vélik, ez részét képezheti Bagdadnak az iraki kurdok ellen foganatosított büntetőintézkedéseinek. Irán és Törökország az elmúlt napokban közös hadgyakorlatokat rendeztek az Irakkal határos területeiken.
Ankara korábban a katonai beavatkozás lehetőségét is kilátásba helyezte, ha Bagdad Irak területi épségének megvédése érdekében erre kérné a török haderőt vagy bántódás érné a kurd területen élő türkmén kisebbség tagjait. A török nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahçeli szerdán nyilatkozatban szögezte le: legalább 5 ezer nacionalista kész önkéntesen harcolni a türkménekért Kirkukban és más városokban.
MTI
