Pesti Srácok

Ezer nap, milliónyi siker - Élen járnak a magyarok az innovációban

Ezer nap, milliónyi siker - Élen járnak a magyarok az innovációban

1000 nap, milliónyi siker címmel tartott sajtótájékoztatón számolt be a 2015-2017 között elért eredményeikről a Magyar Fejlesztési Központ. A közvetlenül pályázható európai uniós programokon a magyarok kiemelkedő sikereket értek el, az adott időszakba ugrásszerűen megnövekedett a pályázatok száma. Az MFK megalapítása óta ezer nap telt el, mely idő alatt kiváló eredményeket ért el a szervezet.

A Magyar Fejlesztési Központ (MFK) elsődleges célja, hogy a közvetlen támogatású európai uniós programok széles körben ismertté és elérhetővé váljanak, az elnyert források felhasználása pedig hatékony legyen. Ezek a források a versenyképesség növelését és felzárkóztatást hivatottak elősegíteni. A Magyar Fejlesztési Központ létrejötte előtt nagyon kevés információ volt elérhető ezzel kapcsolatban. Honlapjuk (palyazatokmagyarul.eu) és a kapcsolódó programok minden magyarul beszélőnek szólnak, ezért a határon túl is tevékenykednek, képzési napokat tartottak az érdeklődőknek külföldön is. Míg 2014-ben 4,66 milliárd forintot nyertek magyarok ilyen pályázatokon, addig 2016-ra ez a szám az MFK munkájának köszönhetően már 16,54 milliárd.

Honlapjukon Európában egyedülálló módon mindenki által érthető kategóriákba rendezték a tartalmat, így könnyen lehet böngészni a pályázatok között – mondta el Kiss Antal miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztési Központ vezetője –, így bárki megtalálhatja a neki való lehetőséget. A honlap létezése óta egymillió oldalletöltést ért el, Facebook oldalukat pedig már több mint 8500-an kedvelik. A mai naptól új Androidos alkalmazás is segíti a pályázókat. Két év alatt 930 dekódolt pályázathoz férhettek hozzá a felhasználók a honlapon, ezek elért eredményeit pedig a nyeromagyarok.eu oldalon lehet megnézni: 139 sikeres magyar projektről olvashatunk, melyek összértéke több, mint 26 milliárd forint.

PestiSracok facebook image

- fejtette ki Kiss Antal.

fotó: Bartolf Ágnes/NFM

A Horizon 2020 néven futó európai uniós program keretében kutatás-fejlesztés és innováció témakörében lehetett pályázni, a Magyar Fejlesztési Központ pedig pályázatfejlesztéssel is segíti a magyarok sikerét. Ötszáz személyes tanácsadás során 515 projektötletet vizsgáltak meg, melyek között 51 olyat találtak, amit érdemes fejleszteni egy sikeres pályázat reményében. Eddig 54 pályázatot adtak be az MFK közreműködésével.

A LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programon 2014-2017 között egymillió euró összegű pályázatot nyertek el, és a még hatékonyabb részvétel érdekében pedig kezdeményezték a LIFE önerőalap létrehozatalát is. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány 12 milliárdos hozzájárulása miatt több mint 31 milliárd forint közvetlen kifizetésű forrás elnyerésére nyílik lehetőség.

Nyerő helyzetben a túzok

A 2004-2008 között lefutott, négy éves túzok-LIFE az egyik legelső nyertes magyar LIFE-projekt volt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével. 2016-ban újabb LIFE-nyertes projekt indult a túzokállomány megőrzéséért, ezt az Osztrák Túzokvédelmi Alapítvány vezeti, a konzorcium magyar tagja az MME mellett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság és az ELMŰ Hálózati Kft.

A túzok, Európa legnagyobb röpképes madara, jól érzi magát a Kárpát-medencében, száma a huszadik század végén mégis drasztikusan csökkent. Hatalmas termetű madárról van szó, a kakas elérheti a 16 kg-os testtömeget is: el lehet képzelni, hogy mi történik a megriasztott, pulykaméretű madárral, amikor az élőhelyén a középfeszültségű elektromos légvezetékkel találkozik. Ugyan repülni gyorsan tud, manőverezni már annál kevésbé, így a túzokok pusztulása egyszerűen ezekből a balesetből adódik. Ezért a projekt keretében többek között légvezetékek helyett földkábeleket fektetnek le a túzok élőhelyén.

Csúcsminőség a cukrászdában

A Caleidoscope című Erasmus+ programon a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete nyert, a résztvevők élvonalbeli francia és olasz cukrászmesterektől leshettek el új technikákat. A program sikerét igazolja, hogy a 2013-as, 2015-ös és a 2016-os Az ország tortája címet olyanok nyerték, akik korábban részt vettek ilyen külföldi műhelylátogatáson.

Még több innovációt!

Japánnal, Dél-Koreával ellentétben, ahol az innovációk száma évről évre nő, Magyarországon sajnos csökken. Ezt a tendenciát is hivatott megváltoztatni a Magyar Fejlesztési Központ. "Ezt a trendet meg kell, és meg is tudjuk fordítani!" - jelentette ki Kiss Antal, a szervezet vezetője.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.