Pesti Srácok

Fölháborodtak a románok, amiért a székelyek nem ünneplik lelkesen Erdély megszállását

Fölháborodtak a románok, amiért a székelyek nem ünneplik lelkesen Erdély megszállását

Sepsiszentgyörgyön ismét indulatokat gerjesztett a román csapatok 73 éve történt bevonulásának múlt hét végi megünneplése. Kilenc helyi román szervezet közleményben tiltkozott amiatt, hogy a múlt pénteken tartott ünnepség másnapján lekerült az ünnepség alkalmából kitűzött román zászló a polgármesteri hivatal tornyáról. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy a románok elvárnák a székelyektől, hogy ők is ünnepeljék lelkesen Székelyföld – szovjet fegyverek mögé bújva történt – 1944-es román megszállását. Miként azon is évről-évre dühöngenek, hogy Erdély Romániához „csatlakozásának” román nemzeti ünnepén, december 1-jén a székelyek nem elég lelkesek. A pofátlanságnak tényleg nincsen határa!

– áll a közleményben. A civil szervezetek Antal Árpád polgármestert a román zászló meggyalázásával vádolják. A román hadsereg és a csendőrség alakulatai múlt pénteken Sepsiszentgyörgy központjában díszszemlével ünnepelték a román csapatok 73 éve történt bevonulását a városba. Sebastian Cucu prefektus ünnepi beszédében az eseményt a város „fasiszta-horthysta megszállás alóli felszabadításaként” említette. (A valóságban a szovjet túlerő fedezékében sunnyogva beosontak a színmagyar városba, és ezt még meg is ünnepeltetnék a magyarokkal – A szerk.)

Ez a kép is a 2015-ös sepsiszentgyörgyi oláh provokációról készült; Fotó: kronika.ro
PestiSracok facebook image

Egy csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Árpád elmondta: a törvény nagyon pontosan megjelöli, hogy a középületek homlokzatára – nem a tornyukra – kell kitűzni állandó jelleggel az ország zászlaját, és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal maradéktalanul teljesíti a törvényi előírásokat. Emellett a sajátos napokra sajátos gesztusokat is tesznek. Ilyen gesztus, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének látogatásakor az amerikai zászlót is kitűzik az épületre, szeptember 8-án pedig a toronyra is kitűzik a román zászlót. Antal Árpád hozzátette: hivatali visszaélésnek lenne minősíthető, ha más zászlókat is kitűzne az épületre azokon kívül, amelyekről a törvény rendelkezik. A román szervezetek pénteki közleményükben úgy vélték, hogy „más zászlóktól eltérően” Románia zászlajának a kitűzése nem sérthet semmilyen törvényt. Az utalás arra vonatkozik, hogy korábban a prefektus keresete nyomán a román bíróságok ítéletek tucatjaiban rendelték el a székely zászlók eltávolítását a székelyföldi polgármesteri hivatalokról. A székely zászló használatát a román törvények nem tiltják, de a szimbólum nem szerepel abban a törvényben, mely szabályozza, hogy a közintézmények bejáratához mely zászlókat milyen sorrendben kell kitűzni, és a román hatóságok szűkítő módon értelmezték a zászlók kitűzéséről rendelkező törvényt.

Nemcsak pofátlan, irredenta is a román állam

  • Hans Hedrich politológus, civil aktivista a román állami hatóságok irredenta megnyilvánulásának nevezte, hogy a román hivatalosságok a „magyar megszállás” alóli „felszabadításnak” tekintik a „román városnak” titulált, de máig magyar többségű Sepsiszentgyörgyre történt bevonulást. Állításának alátámasztására az irredentizmus fogalmának a román nyelvű meghatározását idézte.

Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amikor eltávolíttatta a toronyról a román zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvénytelenítenie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a román bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését. A két évvel ezelőtt felújított városháza tornyára az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. A 2015. szeptember 8-i megemlékezés botrányba fulladt, mert a megemlékezőknek egy létrás tűzoltókocsival sem sikerült kitűzniük az épületre a Bukarestből katonai stafétával hozott zászlót. Gabriel Oprea akkori miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi elöljárók felelősségre vonását követelte. A közel 55 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.

Forrás: MTI. Vezető képünk Sepsiszentgyörgy román megszállásának 2015-ös évfordulóján készült; Fotó: kronika.ro

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.