Pesti Srácok

Kovács Zoltán visszavágott a New York Timesnak

Kovács Zoltán visszavágott a New York Timesnak
Kormányinfó Lázár János Kovács Zoltán 2016.11.24. Fotó: Horváth Péter Gyula

A manhattani kényelemből kétségkívül nem könnyű megfogni ezt a "vitathatatlanul nehéz problémát" - írta blogjába Kovács Zoltán kormányszóvivő, reagálva az amerikai napilap múlt heti szerkesztőségi cikkére, amelyben azt állították, hogy Magyarország súlyosbította a migránsválságot.

Kovács szerint, ha komoly eszmecserét akarunk folytatni a migránsválságról, tisztában kell lennünk az alapvető tényekkel. A szóvivő az abouthungary.hu blogjában idézi ezzel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint egy ország, amely nem képes megvédeni határait, nem is ország. Az Orbán-kormány azért épített kerítést Magyarország déli határánál, mert az egyben a schengeni övezet külső határa is. Ez nem egyszerűen a “határ megerősítését” szolgálta – ahogyan írta az amerikai lap -, hanem Európa védelmét, illetve a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeinek betartását is, amelyek a többi között előírják az EU-ba irányuló illegális migráció megakadályozását.

– írja Kovács Zoltán az amerikai lap írására reflektálva. Leszögezte, hogy az erős és biztonságos határ nem súlyosbítja a migránsválságot, éppen ellenkezőleg. ”

PestiSracok facebook image

– írja blogjában a kormányszóvivő. Emlékeztetett arra: Orbán Viktor a migránsválság első napjaitól kezdve azzal érvelt, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit a segítségnyújtásban közvetlenül és azonnal a konfliktus sújtotta térségeknek. Az első európai vezetők között javasolta a segítségnyújtást azoknak az EU-tagországoknak, amelyek nem tudnak eleget tenni határvédelmi kötelezettségeiknek, továbbá azt is, hogy egyes, a nemzetközi migrációban fontos szerepet játszó – unión kívüli – országokban, mint Líbia, a migránsok befogadásához hozzanak létre menedékkérelmeket feldolgozó központokat. A szóvivő felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az álláspontot képviseli most Emmanuel Macron francia elnök is.

– üzeni Kovács Zoltán, aki szerint azok a javaslatok, amelyek gyakorlatilag Európa területére hoznák ezt a “nehéz problémát” – ilyen Brüsszel javaslata a kötelező betelepítési kvótáról -, súlyosbítják a migránsválságot, mert tovább bátorítják az illegális migrációt.

Mi döntjük el, ki jöhet ide

A kormányszóvivő reagál arra is, hogy az amerikai lap alkalomszerűen utal írásaiban a nemzetközi jogra és az európai értékekre, a NYT “limuzinliberális” olvasóit megszólítva.

– írja a szóvivő. Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság múlt heti döntését, de – írja a szóvivő, idézve Orbán Viktor ezzel kapcsolatos kijelentését – csak Magyarország döntheti el, hogy kit fogad be.

– írta blogjában Kovács Zoltán.

Forrás: hirado.hu, fotó: PS/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.