Pesti Srácok

Kovács Zoltán: a Financial Times Magyarországot bíráló cikkeiben nyilvánvaló tényekről feledkezik meg

Kovács Zoltán: a Financial Times Magyarországot bíráló cikkeiben nyilvánvaló tényekről feledkezik meg

A Financial Times Magyarországot lejáratni próbáló cikkeinek sorozatában úgy fogalmaz meg kritikus véleményt, hogy nyilvánvaló tényekről feledkezik meg - írta Kovács Zoltán kormányszóvivő a brit üzleti napilapban csütörtökön megjelent olvasói levelében.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy az újság legutóbbi cikke a kohéziós alapok felfüggesztését javasolta Brüsszelnek, azzal az indokkal, hogy Magyarország megsérti a jogállamiság elvét és szembetűnően elveti az Európai Unió szabályait és értékeit. Megemlítette: a napilap egy múlt heti cikkében tagadta, hogy létezne Soros-terv, amely évente egymillió bevándorlót engedne az unió területére. A cikk szerzője, Gideon Rachman szerint ez egy "kitalált rémtörténet" - emelte ki.

A kormányszóvivő azt írta: a napilap figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az Európai Bizottság tagjaival rendszeresen találkozó Soros György maga publikálta terveit, benne az említett javaslatokkal, az Európai Bizottság pedig folytatja a migránsok tagországok közötti elosztására szolgáló kvótarendszer kifejlesztését. Kovács Zoltán leszögezte: Orbán Viktor kormánya ellenzi az illegális bevándorlást, és e törekvésének széles körű társadalmi támogatása is indokolja, hogy Magyarország elutasítja Soros György erőfeszítéseit, amelyeket tervének megvalósítására tesz. A napilap állításával szemben ez nem sérti a jogállamiságot - tette hozzá.

A kormányszóvivő véleménye szerint a brit lap érvelései több más ponton is sántítanak. A Financial Times állításával szemben például nem minden Soros György ellen megfogalmazott bírálat antiszemitizmus, amint azt nemrégiben Izrael magyarországi nagykövete is kimondta. A magyar kormány nem indított "jogi támadást" a Közép-európai Egyetem ellen, és a nemkormányzati szervezeteket sem rágalmazta meg, hanem megkövetelte, hogy átláthatóbban működjenek - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Arra is kitért: az Európai Parlament delegációja múlt heti magyarországi látogatása során nem talált semmi rendelleneset az Európai Unió által finanszírozott beruházások átvizsgálásakor. Hozzátette, hogy rossz ötlet a kohéziós alapok visszatartása már csak azért is, mert az európai ipar "nettó haszonélvezője" az ügyletnek, ahogyan azt Günther Oettinger a költségvetésért, az emberi erőforrásokért és a digitális gazdaságért felelős uniós biztos is nemrégiben kifejtette.

PestiSracok facebook image

Magyarország szolidaritást mutatott európai uniós szövetségeseivel azáltal, hogy védelmezi a közös határokat, és betartja szerződéses kötelezettségeit, és mindemellett tartja magát a jogállami szabályokhoz és az európai értékekhez - húzta alá a kormányszóvivő.

MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!