Minden lehetséges szabályt megszegtek az ukrán nyelvtörvény elfogadásakor
Az új oktatási törvény elfogadásakor az ukrán parlament alapvetően sértette meg a jogalkotás szabályait, a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának „szintjéről” szólt – jelentette ki Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap szombaton megjelent számában nyilatkozva.
A szakértő az oktatási törvény kapcsán várható fejleményekről szólva elmondta: az ukrán parlament házrendje szerint a képviselői apparátusnak öt munkanap áll rendelkezésére, hogy a házelnök aláírásával ellátva átadja azt az államfőnek aláírásra. Az elnök a kézhezvétel után 14 napig vizsgálódhat, mérlegelhet, aminek lejártával alá kell írnia a jogszabályt, ami az ukrán törvények szerint annak kihirdetését is jelenti, vagy indokolt észrevételeivel és javaslataival vissza kell küldenie a Legfelsőbb Tanácsnak – tette hozzá. Ebben az esetben újra kell tárgyalniuk a képviselőknek, és vagy el kell fogadniuk az elnöki javaslatokat, vagy kétharmaddal kell megerősíteniük az eredeti változatot. Tóth Mihály emlékeztetett ugyanakkor, hogy e területen már hagyománnyá vált a vázolt előírások laza kezelése, számtalan esetben nem tartották be azokat. Az ukrán törvényalkotást jellemzi, hogy a Legfelsőbb Tanács ugyan 2014 tavaszán megszavazta a nyelvtörvényt hatályon kívül helyező jogszabályt, de a további sorsáról nincs hivatalos információ.
Az ukrán demokráciát felülírja az ukrán nemzetépítés
Tóth Mihály kifejtette: az oktatási törvény a kihirdetése napjától lép hatályba, de egyes rendelkezései az átmeneti és záró hivatkozásaiban foglaltak szerinti időrendben emelkednek jogerőre. Például a kárpátaljai magyarok számára érdekes 7. cikkelynek a kisebbségek nyelvén történő oktatásra vonatkozó részeit három év alatt fokozatosan kell bevezetni – jegyezte meg. Az oktatási törvény elfogadásakor észlelt szabálytalanságokról szólva Tóth Mihály leszögezte, hogy véleménye szerint a törvény 7. cikkelyének elfogadásakor alapvetően sértették meg a jogalkotás vonatkozó szabályait. Ahelyett, hogy napokkal előbb elküldték volna a képviselőknek a szövegtervezetet, az ülés szünetében, sebtében összeeszkábált, a szószékről felolvasott, és néhány példányban papíron kiosztott szövegről szavaztak. A jogász szerint már ez önmagában elég lenne az elnöki vétóhoz, illetve az alkotmánybíróság általi megsemmisítéshez, ha Ukrajna jogállam lenne.
Meglátásom szerint esetünkben a szavazás nem is a konkrét normaszövegről, hanem a képviselők hazafiasságának »szintjéről« szólt. Sajnos, be kell látnunk, több oknál fogva Ukrajnában a helyzet úgy alakult, hogy az államnyelv kizárólagosságának kérdése a társadalom meghatározó része (akikre a regnáló hatalom alapvetően támaszkodik) számára egyszerre jelent kulturális, presztízs- és állambiztonsági kérdést is
– fejtette ki Tóth Mihály.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország, valamint a szintén érintett Bulgária is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
A témában írt korábbi cikkünket ITT olvashatja.
MTI
